46 százalékkal nőtt az antibiotikum-fogyasztás 20 év alatt

A legnagyobb növekedést - 116 százalék - Dél-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten - 111 százalék - mutatták ki.

Két évtized alatt 46 százalékkal nőtt a globális antibiotikum-fogyasztás - derül ki a Lancet Planetary Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból. Az antibiotikum rezisztenciáról folyt globális kutatási (GRAM) program keretében, amely átfogó elemzést ad az emberek teljes antibiotikum-fogyasztásáról világszerte, 204 ország adatait vizsgálták 2000 és 2018 között.

Az antibiotikumok helytelen használata a gyógyszereknek ellenálló fertőzések fontos előidézője, az antibiotikum-fogyasztásól azonban kevés adat áll rendelkezésre - olvasható az Oxfordi Egyetem közleményében. A kutatók, köztük az egyetem szakemberei új megközelítést alkalmaztak, amely magában foglalt statisztikai modellezési technikákat, továbbá az alacsony és közepes jövedelmű országokban a háztartásokról gyűjtött nagyszabású felméréséket és az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) gyógyszereladási adatait.

A globális antibiotikum-fogyasztás mintázatának megértése segít bennünket abban, hogy számos közegészségügyi kihívásra választ adjunk - közölte Annie Brown, a tanulmány első szerzője.

A tanulmány szerint Észak-Amerikában, Európában és a Közel-Keleten magas az antibiotikum-fogyasztás aránya, a Szaharától délre fekvő térségekben és Délkelet-Ázsia egyes részein nagyon alacsony. Egyes országok között akár tízszeres is lehet az antibiotikum-fogyasztás aránya. Miközben a globális fogyasztás aránya 46 százalékkal nőtt 2000 és 2018 között, a magas jövedelmű országokban ez az arány viszonylag stabil maradt, a közepes és alacsony jövedelmű országokban azonban 76 százalékkal nőtt ezen időszakban az antibiotikumok használata. A legnagyobb növekedést - 116 százalék - Dél-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten - 111 százalék - mutatták ki az adatelemzők.

A széles spektrumú penicillin fogyasztása a magas jövedelmű országokban a legnagyobb arányú és Dél-Ázsiában a legalacsonyabb - olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján közzétett közleményben.