A barátok, a család ösztönzése is segíthet a leszokásban

Több mint negyven évvel ezelőtt az Egyesült Államokban indították útjára a Füstmentes Napot, abból a célból, hogy segítsék a dohányosokat a leszokásban. Az amerikai sikerek hatására a Füstmentes Nap – amelyet minden november harmadik csütörtökén tartanak – nemzetközi nap lett. Ezen a napon világszerte számos szervezet hívja fel a figyelmet a dohányzás ártalmaira és tesz lépéseket annak érdekében, hogy a függők leszokjanak. 

Az első Füstmentes Napot az Egyesült Államokban tartották 1977-ben, de ennek több kisebb előzménye volt. Az egyik első ezek közül a Massachusetts állambeli Randolph városának kezdeményezése volt, amikor arra kérték a dohányosokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és az így megtakarított összeggel támogassanak egy helyi iskolát. Ma már nemzetközi szinten is megtartják a Füstmentes Napot, amelyen a leszokást támogató programoktól kezdve az egészségügyi kockázatokra való figyelmeztetésig a legkülönbözőbb módon irányítják rá a figyelmet a dohányzás problémáira az egészségügyben tevékenykedő szereplők és más szervezetek. 

A dohányzás legfőbb kockázatai szinte mindenki számára ismertek, az utca embere bármikor fel tudná sorolni a dohányzás leggyakoribb, legsúlyosabb következményeit. De az már korántsem biztos, hogy azzal is ugyanilyen sokan tisztában vannak, hogy ezek a kockázatok gyakoribb egészségügyi szűréseket is indokolttá tesznek a rendszeresen dohányzók számára. 

„Napi 25 szál cigaretta elszívása 24-25-szörösére növeli annak az esélyét, hogy valaki COPD következtében veszíti el az életét, és hasonló módon növeli a tüdőrák okozta halálozást is” – mondja dr. Mucsi János, gödöllői tüdőgyógyász. Magyarországon 2018-ban több, mint 22 ezer tüdőrákos beteget tartottak nyilván – ez az eddigi legmagasabb mért érték. „A 40 évesnél idősebb aktív és a már leszokott dohányosoknak az évenkénti tüdőszűrés mellett ajánlatos évente-kétévente a COPD szűrését célzó légzésfunkciós vizsgálatra is elmenni. Mind a tüdőrák, mind pedig a COPD esetében rendkívül fontos a korai diagnózis.” 

A dohányosok közt a leggyakoribb halálok szív- és érrendszeri problémákkal függ össze. „A szívinfarktus és a stroke esélyét nagyjából ötszörösére növeli a már említett napi 25 szál cigaretta, ezért a kardiológiai vizsgálatok és az érszűkület-szűrés is gyakrabban ajánlott, mint a nem dohányosok esetében” - magyarázza dr. Mucsi János, hozzátéve: „A dohányzás növeli a vastagbélrák és a végbélrák előfordulását is, a nők esetében pedig gyakoribb az emlőrák és a méhnyakrák. A csontritkulás szempontjából is nagyobb kockázatú csoportot jelentenek a dohányosok.” 

Azzal, hogy szűréssel már korai stádiumban diagnosztizálják a dohányzással összefüggő betegségeket, elejét lehet venni a súlyosabb következményeknek. A leszokás közismerten nagyon nehéz, és az a hozzátartozó vagy barát, aki erre próbálja rávenni a dohányzás rabját, sokszor még ingerült reakciókat is tapasztal a dohányostól. „Mondtad már, tudom magamtól is, ne frusztrálj még te is!” De arra rávenni egy dohányost, hogy menjen el szűrésekre, minden bizonnyal könnyebb feladat. Fontos érv a szűrések mellett, hogy azok akkor is kimutatják a kezdődő problémákat, amikor még nem jelentkeznek a tünetek, amikor még sok mindent lehet tenni. 

„Rendkívül nagy szerepe van a dohányos környezetének a dohányzás elleni harcban – mondja dr. Mucsi János. - A közösségekben, mint a munkahelyen, a családban, a szórakozóhelyeken kialakított szabályok, hogy hol lehet dohányozni és hol nem, egyrészt megvédik a többieket a passzív dohányzástól, másrészt a dohányosokat is arra késztetik, hogy ritkábban gyújtsanak rá, és az otthonukat is tegyék füstmentessé. A barátok, rokonok folyamatosan ösztönözhetik a dohányost a leszokásra és a szűrések igénybevételére. A dohányzás visszaszorítása dohányosok és nem dohányosok közös feladata.” 

A Magyar Kardiológusok Társasága is figyelmeztet a Füstmentes Világnapon a káros szenvedély hatásaira, mert a cigaretta nemcsak a tüdőnket károsítja, hanem a szívünket is - és kihat az egész szervezetünkre!

Ha abbahagyja a dohányzás, a következőket tapasztalja:

- 20 perc múlva a vérnyomás és a pulzus normalizálódik, a vérkeringés javul,

- 8-12 óra múlva a szénmonoxid szint a vérben csökken, javul a fizikai közérzet,

- 24-48 óra múlva a vérből a szénmonoxid teljesen eltűnik,

- 2-3 nap múlva kevesebb nyák képződik a garatban, csökkennek a légzési panaszok, és a köhögés, krákogás,

- 5-7 nap múlva az ízlelés és szaglás javul, a lélegzet frissebb, a fogak tisztábbak, és az illető energikusabbnak érzi magát,a terhelést jobban bírja.

- 2-3 héten belül a megvonási tünetek enyhülnek vagy megszűnnek, és az illető már több órára is képes megfeledkezni a dohányzás csábításáról, a sóvárgásról.

- 2-3 hét múlva a vérrögképződés kockázata csökken az erekben,

- 4 hét múlva a köhögés és a légzési problémák rendeződnek, több lesz az energia, nagyobb az ellenállóképesség, kevesebb a légúti hurut.

- 2-3 hónap múlva a légzésfunkciós értékek javulhatnak,

- 1 év múlva a szív-érrendszeri betegségek kockázata a felére csökken.

- 2-3 év múlva a légúti betegség kialakulása és szövődményeinek kockázata (súlyos tüdőgyulladás) már nem magasabb a sosem dohányzókkal összehasonlítva!

- 5 év múlva a tüdő-, garat-, nyelőcső- és hólyagrák kockázata felére csökken,

- 5-10 év múlva a keringési betegségek és a thrombózis (vérrögképződés) kockázata megegyezik a nemdohányzókéval,

- 10 év múlva a tüdőrák kockázata feleződik, csökken az osteoporozis (csontritkulás) kockázata,

- 15-20 év múlva a tüdő-, garat-, nyelőcsőrák és hólyagrák kockázata a nemdohányzókéval megegyezik!