• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Először hibernáltak élő embert egy műtét során

Lapszemle 2019.11.21 Forrás: 444.hu
Először hibernáltak élő embert egy műtét során

A sérült testhőmérsékletét 10-15 Celsius-fok körülire hűtik, a vérét pedig fiziológiás sóoldattal helyettesítik.

A New Scientist információi szerint először fordult elő, hogy orvosok egy műtét során élesben is hibernációt alkalmaztak egy élő emberen: a kísérleti beavatkozás lényege, hogy a rendkívül súlyos sérülést szenvedő ember testét jelentősen lehűtik, ezzel a sejtjeinek tevékenységét szinte a mozdulatlanságig lassítva, lecsökkentve így a sejtek oxigénigényét, és így lehetővé válhat olyan sérülések kezelése is, melyek más esetben szinte biztos halállal végződnének, írja a 444.hu.

Az első ilyen beavatkozást Tisherman. a baltimore-i University of Maryland School of Medicine kutatója maga is némileg szürreálisnak nevezte. Az nem derült ki, hogy hány emberen végeztek ilyen beavatkozást, illetve hogy hányan élték ezt túl.

Amit tudni, hogy legalább egy esetben az egyetem kórházának sürgősségi osztályára rendkívül súlyos sérüléssel (mint amilyen a lőtt vagy szúrt seb) érkezett páciensen végezték el a beavatkozást, akinek szívrohama is volt: a páciens szíve megállt és rengeteg vért is vesztett. Ebben a helyzetben az orvoscsapatnak csupán pár perce van a műtét végrehajtására, és hagyományos körülmények között a túlélés esélye 5 százaléknál alacsonyabb ilyenkor.

Az EPR (emergency preservation and resuscitation) beavatkozás lényege, hogy a sérült testhőmérsékletét 10-15 Celsius-fok körülire hűtik, a vérét pedig fiziológiás sóoldattal helyettesítik, a páciens agytevékenysége ekkor szinte teljesen leáll. Az orvoscsapatnak ekkor két órája van, hogy ellássa a sérüléseket, majd a testet utána felmelegítik és a keringést újraindítják. Tisherman elmondása szerint 2020 végére képesek lesznek részletes eredményeket is publikálni.