A sérült testhőmérsékletét 10-15 Celsius-fok körülire hűtik, a vérét pedig fiziológiás sóoldattal helyettesítik.
A New Scientist információi szerint először fordult elő, hogy orvosok egy műtét során élesben is hibernációt alkalmaztak egy élő emberen: a kísérleti beavatkozás lényege, hogy a rendkívül súlyos sérülést szenvedő ember testét jelentősen lehűtik, ezzel a sejtjeinek tevékenységét szinte a mozdulatlanságig lassítva, lecsökkentve így a sejtek oxigénigényét, és így lehetővé válhat olyan sérülések kezelése is, melyek más esetben szinte biztos halállal végződnének, írja a 444.hu.
Az első ilyen beavatkozást Tisherman. a baltimore-i University of Maryland School of Medicine kutatója maga is némileg szürreálisnak nevezte. Az nem derült ki, hogy hány emberen végeztek ilyen beavatkozást, illetve hogy hányan élték ezt túl.
Amit tudni, hogy legalább egy esetben az egyetem kórházának sürgősségi osztályára rendkívül súlyos sérüléssel (mint amilyen a lőtt vagy szúrt seb) érkezett páciensen végezték el a beavatkozást, akinek szívrohama is volt: a páciens szíve megállt és rengeteg vért is vesztett. Ebben a helyzetben az orvoscsapatnak csupán pár perce van a műtét végrehajtására, és hagyományos körülmények között a túlélés esélye 5 százaléknál alacsonyabb ilyenkor.
Az EPR (emergency preservation and resuscitation) beavatkozás lényege, hogy a sérült testhőmérsékletét 10-15 Celsius-fok körülire hűtik, a vérét pedig fiziológiás sóoldattal helyettesítik, a páciens agytevékenysége ekkor szinte teljesen leáll. Az orvoscsapatnak ekkor két órája van, hogy ellássa a sérüléseket, majd a testet utána felmelegítik és a keringést újraindítják. Tisherman elmondása szerint 2020 végére képesek lesznek részletes eredményeket is publikálni.