A fogászati góc az egész szervezetet veszélyezteti

A fogászati gócokból a baktériumok toxinjai szétszóródhatnak a szervezetben, növelve ezzel a műtétek utáni szövődmények, utólagos gyulladások előfordulási gyakoriságát – figyelmeztet Dr. Drajkó Zsombor a Semmelweis Egyetem honlapján. A Parodontológiai Klinika szakorvosa elmondta, mindenfajta műtéti beavatkozás esetén problémás, ha a páciens szájüregében elhalt fog, rossz gyökértömés vagy fogágybetegség miatt gyulladásos állapot áll fenn, bizonyos operációkat viszont el sem végeznek, ha a beteg szervezetében gócok vannak. A leghatékonyabb prevenció, ha legalább félévente jelentkezünk a fogorvosnál.

Gócnak tulajdonképpen azt a kis területre koncentrálódó gyulladást nevezzük, mely helyileg akár teljesen fájdalom- és tünetmentes is lehet, viszont a szervezet távolabbi helyein tünetekkel járó megbetegedéseket okoz. Fogászati góc lehet például egy rossz gyökértömés, egy elhalt fog, a félig kinőtt bölcsességfogak, valamint a fogágybetegség, illetve annak előszobája, az ínygyulladás – magyarázta a klinikai szakorvos. Dr. Drajkó Zsombor hangsúlyozta, a fogászati problémák mellett a mandula, epehólyag, prosztata, vagy akár az arcüreg gyulladása is gócként szerepelhet és számos betegség hátterében állhat.

A gócfertőzés lényege, hogy a gyulladás következtében a vérkeringésbe jutó baktériumok, vagy azok toxinjai szétszóródnak a szervezetben, és sokszor egészen távoli helyeken okoznak lappangó, elhúzódó problémát, esetenként fájdalmas elváltozásokat: hajhullást, pikkelysömört, ízületi panaszokat, szemproblémákat, belgyógyászati, de akár ideggyógyászati betegségeket is. A fogászati gócok kialakulásának megelőzése, megszüntetése a fent nevezett másodlagosan kialakuló betegségek miatt rendkívül fontos, ám az orvosi beavatkozások előtt kiemelt jelentőséggel bír, hogy a szervezetben, beleértve a szájüreget is, ne legyenek gyulladások. Dr. Drajkó Zsombor elmondta, a legkisebb, legegyszerűbb műtétek esetében is kockázatos, ha a páciens például fogágybetegségben szenved, vagy van egy félig kinőtt bölcsességfoga, bizonyos operációknak azonban szigorúan vett előfeltétele, hogy a beteg szervezete gócmentes legyen. A különböző protézisműtéteknél, műbillentyű beültetésnél, szervtranszplantációknál, vagyis minden olyan műtétnél, amikor idegen anyagot, szövetet helyeznek a szervezetbe, különösen nagy kockázatot jelent a gócfertőzés. Az idegen anyagok felületein könnyebben megtapadnak a baktériumok, ezért az ilyen műtétek előtt a pácienseknek kötelező góckutatást írnak elő, egyebek mellett az összes szájüregi gyulladást meg kell szüntetni – fogalmazott a parodontológus.

Mindez nem feltétlenül jelentene gondot, ám a hazai lakosság szájhigiénéje európai viszonylatban nagyon rossz – a magyar emberek szájából átlagosan tíz fog hiányzik, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül sok, és amíg az ajánlott fogkrémfogyasztás tizenkét tubus/fő/év lenne, Magyarországon átlagosan 2,4 tubust fogyasztunk el ugyanennyi idő alatt – ezért a gyulladások nem minden esetben számolhatók fel egy egyszerű foghúzással vagy töméssel. A klinikai szakorvos hozzátette, jó példa erre a fogászati gócok nagy százalékát képező fogágybetegség, mely hazánkban népbetegségnek számít – a felnőtt lakosság több mint fele érintett valamilyen mértékben – és a fogak elvesztésének elsődleges okozójaként tartják számon. Mint elmondta, előrehaladottabb állapotban több hónapot is igénybe vehet a fogágybetegség terápiája, itt ugyanis egy többlépcsős, íny feletti és íny alatti fogkőleszedés után akár a műtéti kezelés is indokolt lehet, minderre azonban az idő rövidsége miatt a beavatkozások előtt sokszor már nincsen lehetőség. Mindez azt vonja maga után – mutatott rá Dr. Drajkó Zsombor – hogy halaszthatatlan, életmentő műtétek esetén olyan fogakat is el kell távolítani a szájüregből, amik egyébként megmenthetőek lettek volna, ha a beteg időben felkeresi a fogorvost.

A klinikai szakorvos megjegyezte, a fogágybetegség amellett, hogy potenciális góc, más módon is kihat a szervezet egészére: kardiovaszkuláris betegségeket okozhat, negatív hatással van a terhesség kimenetére, összefüggésbe hozható koraszüléssel és egyéb szülési komplikációkkal, de ezeken kívül a cukorbetegséget is negatívan befolyásolja. A szakember végül rámutatott, egy fogászati góckutatás során pontosan ugyanaz történik, mint egy hagyományos fogászati szűrésen: egyesével ellenőrzik a páciens fogait, felmérik a látható klinikai állapotot, illetve röntgennel is megvizsgálják a fogsort, valamint az állcsont területét, majd ha szükséges, terápiát javasolnak.