• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A gyógyszermolekulák megtalálásának új lehetőségei

Hírek 2018.09.17 Forrás: Weborvos
A gyógyszermolekulák megtalálásának új lehetőségei

Jól alkalmazható az MTA TTK új alapkutatási eredménye a gyógyszertervezésben.

A szerves kémiai új felfedezéseinek jelentőségére és ezek alkalmazhatóságára mutat rá az a Keserű György Miklós (MTA TTK) által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek eredményeit a Perspective cikkben világ első számú gyógyszerkutatási folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery közli - adta hírül az akadémia közleménye.

A svéd, angol és amerikai kutatókból álló csapat az MTA TTK Gyógyszerkémiai kutatócsoportja, valamint a világ két vezető gyógyszergyárának részvételével szerveződött, és azt tűzte ki célul, hogy felderítse a gyógyszermolekulák megtalálásának új lehetőségeit.

A kutatások elsőként arra irányultak, hogy feltárják az új molekulák előállításában mutatkozó korlátok okait. Az előállított molekulákat és a hozzájuk vezető reakciókat elemezve a kutatócsoport megállapította, hogy ezek többsége olyan vegyület, amelyet jól ismert és robusztus reakciókkal, hatékonyan, megvásárolható reagensekkel, néhány reakciólépésben ésszerűen, viszonylag könnyen elő lehet állítani. Ez pedig illeszkedik a gyógyszerkutatási programok jelenlegi időbeli és költségvetési korlátaihoz.

Az előállított molekulák jellegét és tulajdonságait azonban a szintézisükhöz felhasznált reakciók is döntő módon befolyásolják, így a következő lépésben ezeket elemezték.

A vizsgálatok rámutattak arra, hogy a gyógyszerkutatási programokban többnyire csak néhány reakciótípus a meghatározó. Ezek az eredmények pedig arra utalnak, hogy a szerves kémia új módszereivel jelentősen bővíthető a gyógyszerkutatás számára elérhető molekulák köre.

A kutatók erre a célra négy új lehetőséget javasolnak, a mesterséges intelligencia alapú szintézistervezést, a szintézisek ésszerű és intelligens automatizálását, valamint számos új reakció és technológia hadrendbe állítását.

Az augusztus végén a Nature Reviews Drug Discoveryben megjelent cikk jelentős érdeklődést váltott ki a tudományos közösségben (a tanulmány jelenleg a legolvasottabb cikk az újságban és az elmúlt 3 hónapban megjelent több mint százhatvanezer cikk között is a legolvasottabb 3%-ban van) és a Science magazin blogja is referálta - írták.