• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A hangok különleges hatalma az Akadémián

Hírek Forrás: MTI

Az utóbbi egy-két évtizedben nőtt meg az érdeklődés a kognitív idegtudomány iránt.

A hangoknak a kognitív fejlődésre gyakorolt különleges hatalmáról beszélt előadásába Csépe Valéria akadémikus a magyar tudomány ünnepének megnyitóján, az idei rendezvénysorozat központi témája a "Messze látó tudomány", a jövőnket alakító technológiák és kutatási eredmények bemutatása.

Csépe Valéria bevezetőjében kifejtette, hogy rengeteg hang vesz minket körül, e sokaságból kell agyunknak kiemelni "az egyet", megalkotni a szabályokat, összemérni az elhangzottakat és azonosítani, elemezni az eltéréseket. A lokális azonosságok és eltérések feldolgozása alapján pedig az agyunk létrehozza a globális szabályokat, amelyek lehetővé teszik a beszéd megértését.

"Az egyszerre elhangzó közlésekből kell kiválasztani a nekünk szólót, kell megértenünk a beszédet és másokkal megértetnünk magunkat. A kezdet lokális, a folytatás globális" - taglalta a beszédfeldolgozás komplex folyamatának elemeit Csépe Valéria.

Az akadémikus kitért arra, hogy az utóbbi egy-két évtizedben nőtt meg az érdeklődés a kognitív idegtudomány iránt, amikor a kutatók korábban elképzelhetetlen agyi képalkotó eszközöknek jutottak a birtokába, olyanokénak, amelyekkel nemcsak a szerkezetet, hanem a funkciókat is lehetett vizsgálni. Egyre több tanulmány foglalkozik azzal is, hogy miként hat az értelmi és az érzelmi fejlődésre a zene, amelynek feldolgozása hasonlatos a beszédértéshez. Ugyanazok az agyi struktúrák dolgozzák fel, ám egyre több a bizonyíték, hogy zene sokkal kiterjedtebb agyi hálózaton működik, amely a memóriában is jelentős szerepet játszik.

"A zene, akárcsak a beszéd, +szavakból+ áll, ez a ritmus, a dallam, a hangszín, s az agyunk a lokális azonosságok és eltérések alapján alkotja meg a globális szabályokat" - magyarázta az akadémikus, hozzátéve, hogy a zenehallgatás a zenei tréning hatására relatív agyi térfogat-növekedést eredményez. Ráadásul a zene nemcsak "agyfényesítő", hanem az érzelmi fejlődésre is kihat.

"Lényeges átalakuláshoz vezet, s ez nemcsak az agy szerkezetében, hanem funkciójában is megmutatkozik" - fogalmazott az előadó.

A kognitív idegtudomány legújabb kutatási irányait ismertetve, Csépe Valéria rámutatott, hogy olyan kérdéseket kell vizsgálni, mint hogy milyen szerepet játszik a zene az olvasási és matematikai képességek fejlődésében, vagy például a többnyelvűségben.

"Ezek a kérdések határozzák meg, hogy milyen lesz gyermekeink jövője, akiknek a zenei neveléssel nemzetközi kommunikációs eszközt adunk a birtokukba" - összegezte előadását Csépe Valéria.