Egy „igazi szerelmi házasságról" tart előadást dr. Falus András a novemberi Magyar Orvostudományi Napokon.
A Széchenyi-díjas immunológus, genetikus szerint olyan hatalmas változást okozott a genetika, a biológia és az informatika összekapcsolódása, amely korábban elképzelhetetlen eredményeket szült, és hoz valószínűleg a jövőben is. Sőt, ahogy a professzor fogalmaz: „Nem lebecsülve, hanem megbecsülve az eddigi tapasztalatokat, ki lehet jelenteni: a történet most kezdődik..."
A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) november 5-7-e között ismét megrendezi a Magyar Orvostudományi Napokat, amelyen neves szakemberek közérthető módon, rövid áttekintést adnak a legfontosabb betegségek naprakész elméleti és gyakorlati ismereteiről. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részét képező háromnapos kongresszuson csaknem félszáz előadás hangzik el. Ebbe a sorba illeszkedik Falus András egyetemi tanár két felszólalása is: az elsőben az orvostudomány perspektíváiról, a másodikban a géntechnológia lehetőségeiről mondja el tapasztalatait.
Bár a genetika elismert szakembere, mégis azt mondja, nem szereti az olyan általánosításokat, amelyek szerint ’a génjeinkben minden meg van írva’. A professzor szerint egy betegséget, egy diagnózist csak hálózatokban, összefüggéseiben lehet leírni, ugyanis egyetlen kór sincs, amelyet csupán egy gén okoz. A hálózatban benne vannak az öröklött és nem öröklött összetevők, tehát a szülőktől kapott hajlam mellett a környezet, a társadalom, a közösség befolyása is. Azaz valójában minden betegség, és egészség is személyre szabott, egyedi.
A modern orvostudomány az ilyen hálózatok felvázolásánál erősen támaszkodik az informatikára – mondja Falus András. Sőt, ma már egyre inkább számítástechnikai alapú orvostudományról beszélhetünk. Különösen azért, mert olyan mennyiségű adathalmaz, „tudáscunami" gyűlt össze, amelyet manuálisan már képtelenség lenne feldolgozni. Az informatika segítségével ráadásul olyan módszerek jöttek létre az adatok feldolgozására, amelyek nemhogy növelték volna a kutatások költségét, hanem csökkentették. Tehát az az érdekes helyzet állt elő, hogy ma egyre többet tudhatunk meg egyre olcsóbban – foglalja össze a szakember, egyúttal hozzáteszi: ráadásul a számítástechnika, az internet demokratizálja is ezt a tudást, hiszen drága utazás, nehezen beszerezhető szakfolyóiratok nélkül is bárki hozzájuthat a legfrissebben megszerzett tudáshoz.
Mindezek alapján észre kell venni, hogy míg a 70-es években az orvostudományban viszonylag kisebb fejlődés ment csak végbe, és bár a 80-as években a genomika és a molekuláris biológia előrelépésével felgyorsult ez a folyamat, addig az utóbbi másfél évtizedben óriási a haladás. Ma a szintetikus biológia korszakát éljük, amikor a tudósok már mesterségesen sejteket hoznak létre, 3D nyomtatással szöveteket raknak össze, a géntechnológia fejlődése megállíthatatlan. A professzor szerint megjósolhatatlan, hol lesz ennek a folyamatnak a vége, talán csak az etika a „génetika" szab neki határt.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!