A helyes korai gyógyszeres terápia erdményei a COVID-ban

Kimondható, hogy a korán tesztelt, korán felismert, és ambulancián szakszerűen, protokolláris kezelésben részesített covidosok gyógyulási aránya, és kezelési/ápolási költsége is jóval kedvezőbb, mint a kórházban kezelteknél (akiknél elmaradt a korai kezelés) - többek között erre a megállapításra jutottak a Swiss Clinic kutatói, dr Kirschner András , dr Katona Fruzsina, Váradi Orsolya, akiknek célja a helyes korai gyógyszeres terápia megállapítása és a helyes kezelés maradványtünetekre gyakorolt kedvező hatásának bizonyítása volt. A Retrospektív, rögzített orvosi eredmények és betegpanaszok kérdőíves felmérésén és elemzésén alapuló kutatásban 280 koronavírus fertőzöttet kérdeztek telefonos interjú keretein belül, a klinika orvosai által összeállított részletes kérdőív alapján.

A korai tesztelés fontossága

280 betegből 207 (74%) esetben jelentkeztek tünetek már a tesztelést megelőzően. Azoknál a betegeknél, akik a tünetek megjelenését követő 7 napon belül teszteltették magukat (ennek megfelelően jellemzően korai kezelést kaptak), csak 45%-ban jelentkeztek maradványtünetek. Azoknál a betegeknél, akik a tünetek megjelenését követő 7.- ik, vagy azt követő napon teszteltették magukat (ennek megfelelően késői kezelést kaptak és gyakrabban volt szükség szteroid kezelésre), a maradványtünetek megjelenésének aránya 67% volt. Ez alapján egyértelmű a korai diagnosztizálás és kezelés fontosága.

Gyógyszeres kezelés eredményei

121 főnél az enyhe tünetek, vagy a tünetek hiánya miatt nem történt kezelés, viszont így is 40%-uknál, hetekkel később is maradványtünetek okoztak panaszokat. Ezek leggyakrabban gyengeség, levertség, csökkent terhelhetőség, köhögés voltak. Ebből azt az ajánlást fogalmaztuk meg, hogy még az enyhén tünetes betegeknél is érdemes az alap protokollt megadni. 149 fő kezelt betegből nem mindenki járt az ambulanciánkon, illetve kezdetben nem mindenki kapott hatékony antivirális kezelést. A beteg választott háziorvosánál (33 fő), vagy a korai időszakban az ambulanciánkon (17 fő) érdemi, antivirális szer nélkül lett kezelve (antibiotikum plusz Aspirin). Az így, elégtelenül kezeltek között (összesen 50 fő) a betegek 80%-ánál jelentkezett maradványtünet. Ezek leggyakrabban gyengeség, levertség, szaglászavar, és csökkent terhelhetőség voltak. Jól látható, hogy ezen csoport kezdeti tünetei és betegségének lefolyása súlyosabb mint az előző csoporté és szintén érdemi kezelés nélkül gyógyultak.

A kezelt betegek csoportjából sikerült 99 főt meginterjúvolni, akik teljes protokolláris kezelést kaptak. Ők 84%-ban Favipiravírral (testsúlytól függetlenül az 5 napos protokoll) és 16%-ban Ivermectinnel lettek kezelve (10kg-onként 1tbl legalább 5 napig). Közülük a maradványtünettel panaszosak aránya mindössze 50% volt, a kezdettől súlyosabb állapotuk ellenére.

Következtetések

Enyhe és középsúlyos betegeknél is érdemes a teljes protokollt azonnal elkezdeni, mely antivirális szeren kell, hogy alapuljon. Tapasztalataink szerint az Ivermectines csoportban kisebb mértékű az átmeneti májkárosodás előfordulási aránya, mint a Favipiravírral kezelteknél. A minta száma túl kicsi, hogy az Ivermectint előnyösebbnek nyilvánítsuk a Favipiravírhoz képest, mindenesetre nagyon kedvező tapasztalatokat szereztünk vele. Érdemes lenne itthon gyártani és egy komolyabb ksérlet során vizsgálni a korai alkalmazás lehetőségét, mert olcsó gyógyszer. Hasonlóan a Favipiravírhoz, nem a késői súlyos betegek gyógyszere a kórházi kezelés során. A kórházba kerülés arányában nem volt különbség a két antivirális készítmény között az alacsony esetszámok miatt. A standard kezelésként mellettük adott köptető (Ambroxol), Aspirin Protect 100mg, 2 x 500mg C-vitamin és 2 x 3000NE D-vitamin illetve 1x250mg Azythromicin mellett fontos volt, hogy a citokin vihar/tüdőgyulladás első jelére, inhalatív és per os szteroid kezelést is egyaránt kezdjünk. Emelkedett D-dimer esetén rutinszerűen LMWH vagy NOAC kezelést indítottunk.

Az eredmények igazolják előzetes várakozásainkat, hogy a nem megfelelően kezelt betegek, vagy a kórházban kezelt betegek esetében tapasztalt 76%-80%-os maradványtünet arányt sikerült 50%-ra leszorítani. Ez alig tér el a tünetmentes fertőzöttek 40%-os maradványtünet arányától. Az országos megbetegedési és kórházba kerülési arányhoz képest is jóval kedvezőbb a korai ambuláns kezelés aránya. 300 megbetegedés esetén kb 30 fő került kórházba és 10 fő halálozott el. Az esetünkben 300 megbetegedésre 11 kórházi beutalás jutott. Ebből is 2 fő kezelés nélkül (az első ambuláns megjelenése alkalmával) azonnal kórházba lett továbbítva.

Korai gyógyszeres kezeléssel azt is sikerült elérni, hogy a gyógyszeres kezelésre szoruló súlyosabb betegek között hasonló jellegű, enyhébb maradványtünetek forduljanak elő. Nagyon fontos megállapítás még, hogy a kórházban kezelt betegeknél a második és harmadik leggyakoribb maradványtünet az alvászavar 26% és a szorongás 23%, mely azt mutatja, hogy a beteg otthonában sokkal jobban tud pihenni és nem borul fel alvás-ébrenlét ciklusa, hiszen az általunk kezelt betegek esetében ezek a tünetek nem jelentkeztek.

Természetesen a súlyos betegeknél nem elkerülhető az intézeti kezelés. Velük ritkán találkoztunk az ambulancián. Azonban kimondható, hogy a korán tesztelt, korán felismert, és ambulancián szakszerűen, protokolláris kezelésben részesített covidosok gyógyulási aránya, és kezelési/ápolási költsége is jóval kedvezőbb, mint a kórházban kezelteknél (akiknél elmaradt a korai kezelés), valamint az ambulancia betegei harmad akkora gyakorisággal kerülnek kórházba, mint a kezeletlenek.

Oltakozási hajlandóság a más egyéb betegséggel rendelkezők körében

150 gyógyszeresen kezelt betegből 60 rendelkezik valamilyen krónikus betegséggel, közülük 49-en még nem oltatták be magukat, esetükben 71%-uk szeretné csak beoltani magát, bár tisztában van az egyéni kockázatával. 150 gyógyszeresen kezelt betegből 90 nem rendelkezik semmilyen krónikus betegséggel, közülük 84-en még nem oltatták be magukat, de közülük csak 69%-uk szeretné beoltatni magát. Tehát a kezelt betegség nem jelent veszély érzetet az egyén esetében, amikor oltási döntését meghozza.

A média hatása

A média (TV, internet, közösségi hálók) hatása a vitaminok terén egyértelműen érvényesült, ugyanis a betegek több mint 80%- a szedett C- illetve D-vitamint. Az ajánlott napi C-vitamin bevitel egészséges felnőttek esetében kevesebb mint 200mg naponta, megbetegedés esetén ennél termesztésen több ajánlott kb. 500-1000mg. Azonban a C-vitamint szedő fertőzöttek 58%-a szedett ennél jóval nagyobb dózist naponta (2000mg felett). Ez a mennyiség már a szervezetet károsító hatással bírhat, az ambulancián ellátott betegek közül 5 főnél diagnosztizáltunk korábban nem ismert vesekövet, melyet egyértelműen kórosan nagy mennyiségben szedett C-és D vitamin számlájára írunk. Ezekből az eredményekből megállapítható, hogy a C-vitamin túlzott reklámozása káros hatású. Ennek tulajdonítjuk a meglepően magas oltás elutasítást is.

Antibiotikum vs. antivirális kezelés

Orvosi javaslat és a hírek hatására az Azythromicin antibiotikum vált országszerte a Covid protokolláris kezelés alapjává. A megkérdezett betegek többsége (90%-a), kapta ezt az antibiotikumot. A Favipiravírral kapcsolatos iránymutatás igen visszafogott volta és a vele szemben hangsúlyozott ivarszerv károsodás lehetősége nagyon visszavetette ezen szer alkalmazását a háziorvosi praxisokban. Az Ivermectin kifejezett tiltása ellenére viszonylag sok beteg kapott ilyen szert, szerencsés esetben humán és nem állati célra gyártott készítményt

A teljes tanulmány itt érhető el