• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

A járvány egyik pozitív hozadéka lehet a gyógyszerkutatásban

Lapszemle 2020.10.22 Forrás: InfoStart
A járvány egyik pozitív hozadéka lehet a gyógyszerkutatásban

Holchacker Péter: A gyógyszeripari együttműködés optimizmusra ad okot a koronavírus-oltás kifejlesztésében.

A járvány egyik pozitív hozadéka lehet, hogy a döntéshozók felismerték: a gyógyszerfejlesztésre költött pénz nemcsak az ellátás és az élet minőségét javítja, hanem komoly nemzetgazdasági hozadéka is van – mondta Holchacker Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója beszélt a koronavírus elleni oltás és a terápiás gyógyszerek fejlesztéséről, az engedélyeztetés buktatóiról és a személyre szabott terápiák térnyeréséről is.

Az új koronavírus elleni gyógyszer és vakcina fejlesztése talán sosem látott mértékben irányította rá a figyelmet a gyógyszerkutatásokra. „Békeidőben” hogy zajlik egy ilyen gyógyszer- és oltóanyag kifejlesztése?

A gyógyszereknek, beleértve a vakcinákat is, a kifejlesztésére szigorú előírások vonatkoznak. Egy-egy ilyen fejlesztési folyamat hosszú években, akár tíz évet meghaladó időszakban is mérhető. Általában a vakcinák fejlesztése a hosszabb időtartamú kutatásfejlesztési folyamatokhoz tartoznak, fő szabály szerint 10-15 évet is várni kell egy új vakcina betegekhez való eljuttatására.

Mekkora ebből az az időszak, amelyben már tesztelik a betegeken?

Általános recept erre nincsen, terápiás területenként, illetve készítményenként ez eltér, de a klinikai vizsgálati szakasz nagyon hosszú időt vesz igénybe. Sokéves periódust jelent, de nyilván a résztvevők számától, a klinikai vizsgálat felépítésétől, a vizsgálati protokolltól is függ.

Ehhez képest most mi a helyzet a koronavírus-járvány elleni gyógyszerrel és vakcinával? 

Egészen más kihívások egész sorával kell szembenéznie a tudóstársadalomnak, amely a fejlesztések legelején áll, a gyógyszeripari szereplőknek és igazából az egészségügyi ellátórendszereknek is. A koronavírus okozta helyzet igazából soha nem látott mértékben megváltoztatta azt, ahogy a társadalmak, az egyének, ahogy mindannyian viszonyulunk ehhez a kérdéshez, de megváltoztatta azt is, ahogy például a gyógyszeripar fejleszt, és azt is megváltoztatta, hogy a finanszírozók, a kormányok miképpen igénylik a gyógyszeripartól az új megoldásokat, az innovatív terápiákat, jelen esetben egy vakcinát vagy egy konkrét terápiát biztosító készítmény kifejlesztését. A soha nem látott mértékű együttműködés és nyitottság ebben a fejlesztési folyamatban oda vezetett, hogy ez a hosszú időszak lerövidíthető. Nyilván nem napokra vagy hetekre, de ilyen még nem volt az orvostudomány vagy a gyógyszeripar történetében, hogy gyakorlatilag már fejlesztési fázisban több, egyébként versengő szereplő egymással együttműködik, egymás számára nyílttá, elérhetővé teszi a kutatási adatokat, a klinikai vizsgálati protokollok megismerhetők már a kezdet kezdetén, sőt még nincs is kész a vakcina, de már most is azon egyeztetnek kormányokkal és iparágon belül is, hogy hogyan lehet globálisan terjeszthető ez a készítmény. Ez persze nem azt jelenti, hogy bármilyen fontos állomását vagy szakaszát kihagyhatnánk a fejlesztési folyamatnak. Az iparág nagyon büszke lehet, hogy a soha nem látott társadalmi, politikai nyomás ellenére is közösen lépnek föl a nagy fejlesztők, és minden releváns és fontos biztonsági elemet megtartanak ebben a folyamatban, de minden ésszerű változtatást, módosítást megtesznek annak érdekében, hogy a fölösleges köröket lerövidítsék vagy kihagyják.

Miben tudnak a szokásosnál gyorsabbak lenni?

A vírus azonosítását követően azért így is el fog telni egy-másfél év, amíg elérhető közelségben lesznek a ténylegesen biztonságosnak és hatékonynak nevezett vakcinák, de nagyon sok mindenben rövidült ez a folyamat. Amikor sikerült azonosítani magát a vírust, és a génszerkezete nyilvánossá vált, onnantól a földgolyó egészének tudományos kapacitása arra fókuszált, hogy ebből minél gyorsabban minél több eredményt el tudjunk érni. Mondok egy egyszerű példát: ma teljesen friss adat, a WHO összesítése alapján majd’ kétszáz olyan vakcinajelölt van jelen pillanatban, amelynek célja, hogy megelőzze a megbetegedést, illetve a járványt vissza tudja szorítani, és ezekből több mint negyven már klinikai fázisban van. Tíz olyan van már, amely elérte az úgynevezett harmadik fázisát a klinikai vizsgálatoknak, ahol már nagy számú emberen történik meg a vakcinák vizsgálata, és ez ad okot arra az óvatos, optimizmusra, hogy akár a belátható jövőn belül elérhető, biztonságosnak minősített készítmény áll majd rendelkezésre.

A teljes interjú a portálon olvasható.

Legolvasottabb cikkeink