• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Orvosbéremelés: a COVID–19-re lapot húztak

Lapszemle 2020.10.22 Forrás: 168 Óra Online
Orvosbéremelés: a COVID–19-re lapot húztak

Sinkó Eszter szerint Orbán tiszta, átlátható helyzetet akar teremteni, ami szerinte jogos elvárás.

Történelmi léptékű ugrásnak, extra átalakításnak mondják az orvosi fizetések háromlépcsősre tervezett emelését. A dolgot az is színezi, hogy Orbán Viktor (és az őt képviselő Pintér Sándor) tárgyalófélnek tekintette az eddig dacos és kemény Magyar Orvosi Kamarát. Mi a nagy félelem oka? Megoldja-e az extra emelés a rendszer kínzó gondjait? Kitarthat-e az összeborulás, miután elmúlik a járvány? Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt kérdezte a 168 Óra.

Kívülről úgy tűnik, hogy az Emmi egészségügyi államtitkársága nyár óta a belügy gyámsága alatt áll. Régóta követem az egészségügy irányításának rendszerét, ilyen felállásra nem emlékszem. A belügyminiszter a nyáron több tárgyalást is lebonyolított az orvosi kamarával, már akkor szóba került, hogy november körül jelentős béremelésre számíthatnak az orvosok. Az, hogy a miniszterelnök ezt elfogadta, a COVID-stressznek köszönhető. Az én olvasatomban a mostani béremelést Pintér Sándor és a COVID-válság hozta össze.

Mi a jó a dologban, és mi nem annyira?

Az a szerencsénk, hogy a belügyminiszter alapvetően az egészségügy működőképességének fenntartására koncentrál. Persze, ha azt gondolja, ehhez az kell, hogy az orvosokat ugyanúgy vezényelhesse, mint egy rendőri alakulatot, akkor téved. Ez más műfaj.

A törvény vitatott eleme az úgynevezett kihelyezési rendszer, amikor azt mondom, lekerülsz Békéscsabára egy évre a magasabb fizetésedért.

Az orvosok nem katonák. Csak egészségügyi veszélyhelyzetben lehet indokolt a vezénylésük. Egy orvos nemrégiben mondta erről, az nem lehet, hogy az orvoson és az egészségügyi dolgozón verjük le, hogy húsz év alatt a politikusok nem voltak képesek normális egészségügyi szerkezetváltást összerakni. Mindenki tudja – beleértve a kormányt is –, hogy a jelenlegi kapacitások sok területen feleslegesen burjánzók, ezért a rendszer fogyasztja, tékozolja a humánerőforrásokat. Ebből adódik, hogy alig képesek adekvát ellátást nyújtani. Fontos kitérni a nővérek nélkülözhetetlen szerepére, mert a nővérhiány lassan nagyobb, mint az orvoshiány.

Ha a bértáblát nézzük, mekkora ez az emelés?

Ha a dolog végigfut a rendszeren, az jó néhány esetben akár háromszoros fizetésemelést is jelenthet. Hogy ki, hol, ténylegesen mennyit keres, arra senkinek nincs igazán rálátása. Ha megvalósul, az mindenképpen történelmi léptékű ugrás lesz. Természetesen a magas bérért cserébe foglalkozni kell azzal, hogy az orvosok mennyire dolgoznak jól, milyen minőségű teljesítményt nyújtanak. Ennek Nyugaton megvannak a kifinomult mérési technikái. Be kell vezetni ezeket nálunk is.

Ön is szüntelenül mondja, hogy a kórházi szerkezetet mindenképpen át kell alakítani.

Anélkül ez mit sem ér. Ha az orvosok a magas bérek után nem lesznek hajlandók átmenni egymás intézményeibe dolgozni, számos ellátás elmarad az elégtelen személyi állomány miatt. Magyarul, a fizetésemelés szükségszerűen ki fogja kényszeríteni a szerkezetváltást.

Nyilván emlékszik a hajnali kórházi rajtaütésre, amikor a miniszterelnök letolta a huszonkét órája szolgálatban levő fiatal orvost: „Nem ez volt a kérdés.”

Legalább szétnézett a csatatéren. Láthatta, milyen durva állapotok vannak. Elborzadhatott a lerobbant környezetet látva. Nem ehhez van szokva. Ehhez képest a stadionok gyepszőnyege tizenvalahány rétegben lerakva, fűtve, locsolva, alácsövezve. A focisták légkondicionált öltözőkben látják el nehéz szolgálatukat, miközben nyáron a forróságban az orvosok és a betegek légkondi híján a műtőkben és a kórtermekben aszalódnak.

A miniszterelnök hajlandó az egészségügybe 350 milliárdnyi bértömeget betolni. Miért?

Orbán tiszta, átlátható helyzetet akar teremteni, hozzáteszem, ez jogos elvárás. Nyilván el akarja érni, hogy amikor az állampolgár megbetegszik, és mondjuk elmegy a szakrendelőbe, ne legyen olyan dilemmája, hogy milyen rendelésre érkezett, magánba vagy éppen közszolgálatiba. És persze az is elvárás, hogy az orvos ne kérjen (és ne is kapjon) pénzt az ellátásért.

Azzal gond lesz. A paraszolvencia felszámolása nem lesz egyszerű folyamat.

Azt feltételezi a kormány, ha elég magas az orvos fizetése, elutasítja a zsebbe dugott pénzt.

És el fogja elutasítani?

Vannak, akik el fogják, és lesznek, akik nem. Akik megszokták a nagy pénzt, ezután is elfogadják.

A teljes interjú a portálon olvasható.

Legolvasottabb cikkeink