A Korányi élen jár a tüdőrák kezelésében, kutatásában

Minden év február 4-én tartják a rák elleni küzdelem világnapját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre és hangsúlyozza a megelőzés, illetve a megfelelő kezelés fontosságát – jelentette ki sajtótájékoztatón dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. Hozzátette: az intézmény a tüdődaganatos megbetegedések kezelése mellett hangsúlyt helyez a megelőzésre és a rehabilitációra, valamint jelentős szerepet vállal az ezzel kapcsolatos tudományos kutatásokban is.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet a tüdőbetegségek kezelésének centrumaként a tüdőrák ellátásában is széles vertikumot képvisel. Az intézmény szinte teljes körű lehetőségekkel rendelkezik mind a képalkotó, mind az invazív diagnosztikai vizsgálatok területén. Hangsúlyozandó, hogy akkor van legnagyobb esély a gyógyulásra, ha időben felfedezik a daganatos elváltozást – emelte ki a főigazgató. 

Az időben, azaz korai stádiumban felfedezett betegség esetén műtéti beavatkozás az elsődleges. Amennyiben a betegség már előrehaladott, úgy komplex kezelési stratégia szükséges. A terápiás lehetőségek köréből a személyre szabott kezelés során célzott kezelés, kemoterápia vagy az immunterápia alkalmazása is az ellátás napi rutinjának részét képezi.

Az ellátás során egyre inkább kiemelt szerepe van a rehabilitációnak, ami a betegek légzési képességének javítását célozza, fontos a műtét előtt és a műtéten átesett betegek estén is. A végstádiumú tüdőrákos betegek lehető legmagasabb színvonalú ellátásához az intézményben található az ország egyik legnagyobb hospice-palliatív osztálya – nyilatkozta a főigazgató.

Prof. dr. Rényi-Vámos Ferenc, az intézet Mellkassebészeti Centrum vezető főorvosa elmondta: az intézmény Mellkassebészeti Osztályán komoly infrastrukturális és szakmai fejlesztések történtek az elmúlt időszakban. Ezáltal a betegek kétágyas, fürdőszobás, klimatizált, EKG monitorral felszerelt kórtermekben gyógyulnak. A mellkassebészeti műtétek 90%-át tüdőrákos betegeken végzik, a műtőben pedig a világon jelenleg ismert összes legkorszerűbb orvostechnikai eszköz megtalálható.

Kiemelte, hogy a beavatkozások nagy részét minimálinvazív – kulcslyuktechnika – módszerrel végzik. Ennek köszönhetően a betegek kórházi ápolásának ideje jelentősen lerövidült, a műtét utáni fájdalom pedig a töredékére csökkent. A koronavírus-járvány alatt az intézmény a legsúlyosabb betegek ellátását vállalta, az Intenzív Osztályon kialakított ECMO-központban történtek az életmentő műtüdőkezelések. Ezek tapasztalatait a mellkassebészetben felhasználva ma már olyan betegeket is meg tudnak operálni az eljárás segítségével, akiknél erre korábban még nem volt lehetőség – mutatott rá a professzor.

Mivel a tüdőrákot az esetek nagy részében már előrehaladott, nem operálható stádiumban fedezik fel, így kiemelt jelentősége van a betegség korai szűrésének – hangsúlyozta dr. Döme Balázs, az intézmény Tumorbiológiai Osztályának vezető főorvosa.

Az Intézet nemzetközi kutatócsoportokkal együttműködve tanulmányozza a gyors növekedésű és fokozott áttétképződési hajlammal bíró kissejtes tüdőrákot, amely hazánkban a tüdőrákos esetek megközelítőleg 14%-áért felelős. A kissejtes tüdőrákos betegek vérében vagy sebészileg eltávolított szövetmintáin vizsgálják például ezen daganattípusra jellemző fehérjéket, amely fehérjék elemzése új diagnosztikus és terápiás megközelítéshez vezethet.

A betegség másik típusa, a nem-kissejtes tüdőrák, esetében is több olyan fehérjét azonosítottak, amelyek előre jelezhetik a betegség kimenetelét. A kutatásoknak köszönhetően arra vonatkozóan is információt kaphatunk, hogy az alkalmazni kívánt terápia a betegség lefolyására várhatóan milyen hatást gyakorol. Az OKPI-ben végzett kutatások révén lehetőség nyílik a tüdődaganatokban új biomarkerek azonosítására, valamint új terápiás stratégiák fejlesztésére, tájékoztatott a főorvos.

A Lélek-zet Egyesület hazánkban az első és egyetlen olyan szervezet, amely biztosítja a tüdőrákos betegek és hozzátartozóik teljes körű támogatását, miközben fejleszti az orvos-beteg kommunikáció hatékonyságát, valamint szakmai kapcsolatépítést végez. Mencser Éva, az egyesület elnöke elmondta, hogy tevékenységükkel ráirányítják a figyelmet a tüdőrákos betegséggel küzdők helyzetére és a tüdődaganatok kialakulásának kockázataira, továbbá részt vesznek a szűrésekkel és kezelésekkel kapcsolatos ismeretek terjesztésében.

A világnap apropóján az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet egésznapos továbbképzést is hirdetett. A szakmai előadások középpontjában a tüdőrák megelőzésének, felismerésének és kezelésének aktuális lehetőségei, valamint a daganattal kapcsolatos legújabb hazai és nemzetközi kutatási eredmények állnak.