A következő hónapokban várhatóan nőni fog a későn felismert tüdőrákos megbetegedések száma.
A koronavírus okozta járványhelyzet elhúzódása miatt nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy kevesebb figyelmet kap a hazánkban is súlyos népegészségügyi problémát okozó megbetegedés, a tüdőrák. Évente 7-8 ezer új tüdőrákos beteget fedeznek fel, és a betegség közel 6000 honfitársunk halálát okozza minden évben. Az elérhető adatok alapján már látható, hogy az újonnan felfedezett daganatos esetek száma csökkent a járvány hatására, amelynek oka, hogy a járványhelyzet miatt a még nem diagnosztizált, de daganatgyanús személyek tartózkodnak attól, hogy felkeressék az egészségügyi intézményeket. A tüdőrák esetében kiemelten fontos a korai diagnózis, a háziorvosok támogatása pedig létfontosságú, ugyanis ők irányítják tovább betegeiket a tüdőgondozók irányába - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Rákellenes Nap (április 10.) kapcsán kiadott közleményében a Magyar Tüdőgyógyász Társaság.
Bár jelenleg a legtöbb figyelem a koronavírus járványra irányul, hazánkban a halálesetek 21-24 százalékát daganatos megbetegedések okozzák, és a listán a tüdőrák az első helyen áll. Évente 7-8 ezer új tüdőrákos beteget fedeznek fel, és a betegség közel 6000 honfitársunk halálát okozza minden évben. Ez az egyik legagresszívebb daganattípus, mivel a betegek több mint 80 százalékát a diagnózist követő 5 éven belül elveszítjük.[ii] A tüdőrák halálozás a teljes onkológiai halálozás közel negyedét teszi ki a KSH adatai alapján, ezért visszaszorítása jelentős javulást hozna Magyarország rákstatisztikájában.
A 2020 első felében Magyarországra is begyűrűző koronavírus-járvány a tüdőrákban szenvedő betegek korai felfedezésére is hatást gyakorolt. Az elérhető adatok alapján már látható, hogy az újonnan felfedezett daganatos esetek száma csökkent a járvány hatására; külföldi kutatások szerint a tüdőrák esetén ez 30-40%-os visszaesést jelent.
A klinikusok tapasztalata és egybehangzó szakmai vélemények alapján elmondható, mindez Magyarországon is valós probléma. Ennek következtében a fel nem fedezett betegek csak későbbi stádiumban kerülhetnek diagnosztizálásra, emiatt várhatóan kedvezőtlenebb életkilátásokkal kell majd szembenézniük. Ennek oka, hogy a járványhelyzet miatt a még nem diagnosztizált, de daganatgyanús személyek tartanak attól, hogy felkeressék az egészségügyi intézményeket. Fokozott problémát jelent ez egy olyan „alattomosan”, szinte láthatatlanul terjedő betegség, mint a tüdőrák esetében, aminél a páciens úgy érezheti, hogy nincs komoly baj, egészen addig, amíg súlyosabb tünetek nem lépnek fel.
Általánosságban a betegség korai stádiumában nincsenek súlyos tünetek, így egyedül a szűrővizsgálatok jelenthetik a korai diagnózis lehetőségét. A már előrehaladott tüdőrák tünetei között a leggyakoribbak a rendszeres, esetleg véres köhögés, mellkasfájdalom, rekedtség, étvágytalanság és az általános fáradtságérzet. A pandémiás helyzetben különösen fontos, hogy a rizikócsoportba tartozók (50 év feletti személyek, akik jelenleg, vagy korábban tartósan dohányoztak) orvoshoz forduljanak, és ne halogassák a kivizsgáláson való részvételt. Ebben a háziorvosok támogatása is létfontosságú, ugyanis ők irányítják tovább betegeiket a tüdőgondozók irányába.
Bár a klinikai kapacitásokat a COVID-19 okozta rendkívüli helyzet miatt a legtöbb intézményben át kellett csoportosítani, az ellátórendszer jelenleg is mindent megtesz a páciensek magas szintű diagnosztikája és kezelése érdekében. Az új helyzetben felerősödött a telemedicina szerepe, így a rendszeres távkonzultációk segítségével a kezelőorvosok folyamatosan követhetik betegeik állapotának alakulását, akik így megkaphatják a megfelelő onkológiai kezeléseket, a személyes orvos-beteg találkozók csökkentése mellett is.
A tüdőgondozókban, onkológiai központokban a nehéz körülmények között is – természetesen a járványügyi szabályok betartása mellett - folyik az ellátás, ezért nagyon fontos, hogy az érintettek forduljanak a háziorvosukhoz, jelenjenek meg a tüdőgondozókban és az onkológiai kezeléseken. A tüdőrákkal kapcsolatos beavatkozások egyike sem halasztható, éppen ezért kritikus fontosságú, hogy a tüdőonkológiai központok munkatársai a legnagyobb nyomás közepette is helytállóan végzik tevékenységüket.
A tüdőrák ellátásában érintett szakmai szervezetek fontosnak tartják, hogy átfogóan vizsgálják a COVID-19 járvány hatását a tüdőrákos megbetegedésekre és megoldásokat keressenek a felmerülő problémákra.