A közegészségügy a legfontosabb uniós szakpolitikai terület

Az Európai Unió lakossága a közegészségügyet tekintik a legfontosabb, az Európai Parlament által kezelni szükséges szakpolitikai területnek, ezt a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni, majd a klímaváltozás elleni küzdelem követi - derült ki az Európai Parlament kedden nyilvánosságra hozott felméréséből.

Az Eurobarométer nevű közvélemény-kutatásban megkérdezett európaiak 42 százaléka szerint a közegészségügy, 40 százalékuk szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni, 39 százalék szerint pedig a klímaváltozás elleni küzdelem az EP legfontosabb feladata. Tizenegy EU-tagállam - Svédország, Németország, Finnország, Olaszország, Dánia, Ausztria, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Csehország és Magyarország - állampolgárai szerint azonban az EP legfontosabb feladatai között a demokrácia védelmének kell állnia.

A magyar válaszadók 41 százaléka szerint az Európai Parlament feladatai között szintén a közegészségügy a legfontosabb, ezt a gazdaságtámogatás és új munkahelyek teremtése (37 százalék), valamint az éghajlatváltozás elleni fellépés, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (34, illetve 31 százalék) követi. A magyar megkérdezettek jelentősen magasabb arányban tartják fontos szakpolitikai területnek az EP számára az EU védelmét, biztonságát és külső határainak védelmét, valamint a migráció elleni fellépést (25 százalék illetve 26 százalék), mint az uniós átlag (19 százalék, illetve 23 százalék).

A jelentésben megemlítették azt is, hogy uniós szinten hat év alatt 12 százalékkal 36 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik pozitívan vélekednek az EP-ről. Az európai válaszadók 45 százaléka semlegesen gondolkodik az uniós parlamentről, és 17 százalékuk vélekedik negatívan.

Az Európai Uniót érintően feltett általános kérdésekre válaszolva az európai megkérdezettek 32 százaléka a demokráciát tartja a legfontosabb megvédeni szükséges európai értéknek. Ezt 27 százalékkal a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága, 25 százalékkal pedig az emberi jogok védelme követi. A válaszadók szerint a növekvő szélsőségesség, a félrevezető információk terjesztése és a jogállamiság gyengülése is komoly problémát jelent.

A magyar válaszadók az emberi jogok védelmét szintén az első helyre sorolták, 28 százalékuk gondolta egyaránt fontosnak a demokrácia és az emberi jogok védelmét. Ez az érték a demokrácia védelme esetében az uniós átlagnál (32 százalék) alacsonyabb, az emberi jogok védelme esetében mért uniós átlagnál (25 százalék) viszont magasabb.

A mozgás szabadságát, valamint - hasonló arányban - a nemzeti identitások, kultúrák és hagyományok tiszteletét a magyar válaszadók 20-20 százaléka tartotta fontosnak, szemben az uniós 16 illetve 14 százalékkal. A női-férfi egyenjogúságot a magyar válaszadók 15 százaléka tartotta kiemelten fontos területnek, szemben az uniós 24 százalékkal. A jogállamiság védelmét közel azonos, 22, illetve 21 százalékban tartotta fontosnak az uniós átlag, illetve a magyar válaszadó.

A felmérésből kiderült az is, hogy az európaiak 62 százaléka saját országa uniós tagságát jó dolognak tartja. Ezt kilenc százalék gondolja másképp. A válaszadók közel háromnegyede (72 százalék) szerint országuk előnyöket szerzett az EU-tagságból, és 63 százalékuk derűlátó az unió jövőjével kapcsolatban.