• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A KSH adatai a víz világnapja alkalmából

Hírek Forrás: KSH

A közüzemi ivóvíz-ellátottság már 2008-ban elérte a 100%-ot, a vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 95%.

A vizek védelmét és a fenntartható vízgazdálkodást az ENSZ kiemelt feladatának tartja. 1993 óta március 22-e a víz világnapja. Ennek kapcsán a KSH „vizes" adataiból álljon itt egy válogatás.

Napjainkban mintegy 600 millió ember él a Földön, aki nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez.

2000 és 2015 között Magyarországon az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés 13% kal csökkent, ennek elsősorban a víz- és csatornadíjak emelkedése az oka.

2015-ben az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés 61,5 m3 volt. Az Európai Unió tagállamaival összehasonlítva kiderül, hogy Magyarország mutatója az alsó ötödbe esik, ami víztakarékosságra utal.

Az egy főre jutó kitermelt vízmennyiség Pest megyében kiugróan magas, az országos átlag közel háromszorosa, mivel Budapest vízellátását döntően Pest megyéből biztosítják. Budapest víztermelése éppen ezért elenyésző (3,3 m3), de meglehetősen alacsony Békés megye (17,8 m3) kitermelése is.

2000 és 2015 között az egy főre jutó éves közüzemi lakossági vízfogyasztás több mint 10%-kal csökkent, ami elsősorban a víz- és csatornázási díjak emelkedésével magyarázható.

Az egy főre jutó éves közüzemi ivóvízfogyasztás 2015-ben 34,1 m3 volt. Az Európai Unió tagállamaival való összehasonlításból az derül ki, hogy Magyarország mutatója alulról a második ötödbe esik, ami szintén víztakarékosságra utal.

A települési szennyvíztisztítási index (amely a települési szennyvízkezelés fejlettségének mértékét mutatja) értéke 2000 és 2015 között 51 százalékponttal esett (a mutató annál jobb, minél alacsonyabb). Ez a mutató Budapesten a legkedvezőbb (11%), de meglehetősen jó értékekkel bír Komárom-Esztergom (13%), Veszprém (17%) és Fejér (19%) megye is. A szennyvíztisztítási index értéke Tolna (59%) és Bács-Kiskun (52%) megyében a legmagasabb.

A közüzemi ivóvíz-ellátottság az ország településeit tekintve már 2008-ban elérte a 100%-ot, míg a vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2015-ben 95% volt.

A közüzemi szennyvízcsatornával rendelkező települések száma 2000-ben 854, 2015-ben 1999 volt. A szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma ugyanebben az évben már 3,4 millió volt, ami 79%-os csatornázottságot jelent.

A Duna vízminősége az 5 napos biokémiai oxigénigény éves átlagértékei alapján Rajkánál határérték feletti (3.67mg/l), Nagytéténynél (2,33 mg/l) és Kölkednél azonban már határérték alatti (2,73 mg/l) értéket mutat – vagyis ennek figyelembevételével a Duna a magyarországi szakaszon tisztulni látszik.