• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Közgazdász: ki kell rúgni az adósságot halmozó igazgatókat

Lapszemle Forrás: vg.hu

Vidéken megújultak a kórházak, de a kapacitások nincsenek kihasználva, mert nincs elég orvos és ápolónő.

Ha az Európai Unió országai között az utolsó 3-4 között foglalunk helyet az általános fejlettségünkben, akkor ne csodálkozzunk, hogy az egészségügyben is ott vagyunk - reagált a Központi Statisztikai Hivatal egészségügyi kiadásokról készült tanulmányára Mihály Péter a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára - írja a vg.hu.

A KSH adatai szerint Magyarországon az egy lakosra jutó egészségügyi kiadás 2015-ben 1371 euróra rúgott, míg az EU-28 átlaga 2781 euró volt.

Az egészségügyi kiadások 7,1 százalékos GDP-arányának tekintetében is az alsó harmadban foglaltunk helyet tavaly előtt, az EU-28 átlag itt 9,9 százalék volt. Az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2003-ban még 8,1 százalékot tett ki.

Mihályi Péter közgazdász szerint a jövőre nézve ez a tendencia egyfelől marad, másfelől tovább fog romlani, hiszen tovább folyik a magánszférába való átáramlás. Vagyis egyre többet költ a magyar lakosság magánegészségügyre, mert a hosszú kórházi várólisták helyett, inkább elmennek a magánszektorba kivizsgáltatni magukat a betegek.

A magyar háztartások a jövedelmük 4,7-4,9 százalékát költik egészségügyre. Mihályi Péter szerint ez nem is olyan rossz arány. Az európai országokhoz képest a magyarok sokat költenek gyógyszerre, havi 10 milliárd forintot hagyunk a patikákban. Ez részben abból is adódik, hogy a gyógyszerek állami támogatása más uniós tagállamhoz képest nálunk alacsonyabb, átlagosan 30 százalékos - tette hozzá Mihályi Péter.

Az elmúlt években legalább 500 milliárd forintot költött a magyar állam uniós pénzből a kórházak korszerűsítésére. Vidéken óriási változások történtek, tényleg megújultak az intézmények, de sajnos ezek a kapacitások nincsenek kihasználva, mert nincs elég orvos és nincs elég ápolónő - mondta Mihályi Péter. A fejlesztések többsége ezért pazarlás volt - tette hozzá a közgazdász.

A kórházakban évről évre halmozódó adósságállomány nem újkeletű dolog, ez legalább 20-30 éve így van Magyarországon - mondta a tanszékvezető egyetemi tanár. Amíg a kórházak állami tulajdonban vannak, addig azok így fognak viselkedni. Ha nem rúgják ki azt a kórházigazgatót, aki adósságot termel, addig az államnak folyamatosan el kell majd tüntetni a felhalmozott tartozásokat.

További részletek a weboldalon.