• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A kutatások egyre inkább műszer- és forrásigényesek

Hírek 2024.11.12 Forrás: univpecs.com
A kutatások egyre inkább műszer- és forrásigényesek

A PTE Szentágothai János Kutatóközpontja ebben az évben is a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan emlékezett meg névadójáról.

A névadóra emlékező ünnepségen, a november 11-én megrendezett XII. Szentágothai Napon a hagyományokhoz híven átadták a Szentágothai díjat és a junior Szentágothai díjat is, írja az univpecs.hu

Dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora ünnepi beszédében kihangsúlyozta, az intézmény mind az alap-, mind az alkalmazott kutatásokat támogatja, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ezekben dolgozó kollégák örömüket leljék a munkában. 

„Nem szabad olyan területre kényszeríteni az egyetemi munkatársakat, ahol nem érzik jól magukat, mert ott nem fognak tudni teljesíteni. Örömteli, hogy nagy múltra visszatekintő intézményünknek sikerült a különböző karok képviselőiből olyan csapatokat életre hívni, amelyekben a kutatók szívvel-lélekkel végzik a tudományos tevékenységet. 

Az általuk végzett modern kutatások azonban egyre inkább műszer- és forrásigényesek, ezért bízom benne, hogy a jövőben ismételten kitágulnak a lehetőségeink ezeken a területeken, és továbbra is magas színvonalon tudjuk majd támogatni az itt zajló tudományos munkákat” – mondta dr. Miseta Attila. 

Köszöntötte a jelenlévőket dr. Kovács L. Gábor akadémikus, az SzKK tudományos igazgatója, a PTE Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője is, aki beszédében elmondta, 12 évvel ezelőtt nem volt kérdéses, hogy a kutatóközpont Szentágothai János nevét fogja viselni, aki a pécsi egyetem egyik legkiválóbb kutatója volt. Hangsúlyozta azt is, hogy az idei évben a Magyar Tudomány Ünnepe igazán különleges, hiszen az Akadémia kérésére, az Országgyűlés döntése alapján a 2025-2026-os éveket a Magyar Tudomány Éveként fogjuk ünnepelni. 

Idén a Szentágothai János tiszteletére rendezett esemény fő előadója dr. Csanády László, a Semmelweis Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet igazgatója, az MTA doktora volt, aki „Egy molekula mozgásban: ligandkötés és pórusnyitás a TRPM2 csatornában” címmel tartott előadást. Ezt követően az ünnepség keretén belül adták át a Szentágothai díjat és a junior Szentágothai díjat, két, munkájában kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónak. Az idei évben a junior Szentágothai díjat dr. Lanszki Zsófia, a PTE Természettudományi Kar adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatója érdemelte ki. Kutatási témája a kisragadozók vizsgálata, azok virológiai jelentősége, melynek révén mára jelentős nemzetközi kapcsolati hálózattal rendelkezik. Többszörös NKFIH ösztöndíj nyertes, PhD munkáját summa cum laude minősítéssel és kimagasló tudománymetriai adatokkal védte meg. 

A Szentágothai díjat dr. Völgyi Béla, a PTE Természettudományi Kar Neurobiológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára vehette át, aki 2019 óta önállóan vezeti az SzKK-ban működő Retinális neurobiológia kutatócsoportot. Tudományos érdeklődési köre a gerinces retina szerkezete és működése, valamint az elektromos szinapszisok szerepe a neuronok közötti kommunikációban, a dúcsejtek szerepe a retinális kód kialakításában, különös tekintettel annak videotechnikai és robotikai felhasználhatóságára. 

A kutatóközpont a tudomány magas szintű művelése mellett nagy hangsúlyt fektet a tehetséges hallgatók és fiatal kutatók támogatására is, hiszen az ő kezükben van a tudomány jövője. Az ő szakmai és anyagi támogatására, további tudományos tevékenységük ösztönzésére hívták életre 2015-ben a Szentágothai János Tehetségtámogató Programot, mely ugyanakkor segít a fiatal tudósoknak bekapcsolódni a kutatóközpont életébe és szakmai tevékenységébe. A program során eddig 5 kollégát nyert támogatást, akik azóta is az SzKK, az egyetem kutatói közösségében dolgoznak. 

Az idei évben nyolc jelentkező közül két fiatal kutatót választott ki az SzKK Tudományos Tanácsa, akik 2025. január 1-jétől a program keretében kezdhetik meg munkájukat az SzKK-ban: Kőhegyi Bianka a Strukturális neurobiológia kutatócsoporthoz csatlakozik majd, Bruszt Nóra pedig a Transzlációs idegtudományi kutatócsoport tagjaként kezdi meg munkáját. A Szentágothai János Tehetségtámogató Programban összesen három főnek szeretnének lehetőséget biztosítani, ezért a pályázat leadási határidejét november 20-ára módosították.