A lakosság is segíthet a Hyalomma kullancs feltérképezésében

Ismét a lakosság közreműködését kérik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ELKH ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel csütörtökön.

Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsokat látnak. Az idei szezonban talált példányok azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további tudnivalók a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon találhatók

A projektben a kutatók azt vizsgálják, hogy az országban hol bukkannak fel a tőlünk délebbre honos, de vándormadarak segítségével könnyen terjedő Hyalomma kullancsok. A madarakon a fiatal (lárva és nimfa) példányok érkeznek meg hozzánk, majd lehullva a talajon alakulnak át felnőtt kullanccsá.

Az emberre a felnőtt egyedek jelentenek veszélyt, amelyek a klímaváltozás hatására egyre nagyobb eséllyel élnek túl az itteni éghajlaton. Már a kora tavaszi időszakban is előfordulhatnak példányok, ami a hazai áttelelésükre utal. Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb.

A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. A kiemelkedően magas, 30 százalékos halálozási aránnyal járó, Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz jelentős egészségügyi kihívást jelent a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak.

A vírus az emberek körében a fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján is terjedhet, ezért az állattartásban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve.

A vándormadarak nem hordozzák ezt a vírust, ezért kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére.

A projekt elindítása óta számos lakossági bejelentés, e-mail, fénykép és beküldött példány érkezett az ÖK-hoz.

A közleményben Földvári Gábor, a kutatás vezetője azt hangsúlyozta, hogy a "járulékos fogások" sem haszontalanok, mivel a programban a lakosság széles körű részvételének köszönhetően egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is az ország területének jelentős részére vonatkozóan információkat kapnak a kutatók.     

Az eddig beküldött öt kullancs- és egy közeli rokon vérszívó óvantagfaj közül két Hyalomma kullancsot azonosítottak a szakemberek. A tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyán észlelt, a Hyalomma marginatum fajhoz tartozó példány után Bács-Kiskun megyében egy szarvasmarháról gyűjtötte le gazdája a csoport egy másik, járványtani szempontból szintén fontos faja, a Hyalomma rufipes egy példányát.

A két magyarországi példány nem volt fertőzött a krími-kongói vérzéses láz vírusával, azt azonban még vizsgálják, hogy más kórokozókat hordoztak-e.

Az ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, és ha Hyalomma-egyedet találnak, jelezzék azt a kullancs@ecolres.hu e-mail címen. A kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy több hírportálon tévesen a tarka pajzsú, kutyákon gyakori Dermacentor kullancs képe jelent meg Hyalomma helyett. A felismerésüket segíti, hogy a Hyalomma háti felületét egyszínű sötét pajzs borítja.