A támogatási rendszer az alapkutatások mellett az alkalmazott kutatásokra is kiterjedhet a jövőben.
Növelnék a humántudományok arányát a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programján belül, a támogatási rendszer az alapkutatások mellett az alkalmazott kutatásokra is kiterjedhet a jövőben. Erről Lovász László, a tudós testület elnöke beszélt szerdán az MTA összegzése szerint.
Lovász László a 2013-ban támogatást nyert kutatók eddigi eredményeit összefoglaló beszámolók előtt tartott beszédében a Lendület program tudományos jelentőségét méltatta. Az MTI-hez is eljuttatott összegzés szerint az elnök a jövő egyik fontos feladatának nevezte a humántudományok programon belüli arányának növelését, ennek egyik módja lehet például az értékelési rendszer átgondolása.
Lovász László a Lendület továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatnak nevezte a program alkalmazott kutatásokra való esetleges kiterjesztését.
Kiemelte: az MTA fő feladata ugyan az alapkutatások támogatása, de a kutatók külföldre vándorlása az alkalmazott kutatások területén is létező jelenség. Ennek visszaszorítása érdekében a Lendület keretein belül vagy egy új programmal az alkalmazott kutatásokat is támogatná az MTA. Jelenleg folynak tárgyalások arról, hogy élvonalbeli vállalkozások készek-e ehhez a célhoz jelentősebb összeggel hozzájárulni - olvasható a közleményben.
Lovász László felhívta a Lendület-kutatócsoportok vezetőinek figyelmét arra, hogy szakmai feladataik ellátása mellett a tudományos közéletben való aktív részvételben is számít rájuk.
Bejelentette, hogy a fiatal, de eredményeik alapján már bizonyított kutatók részvételével egy új fórum létrehozását tervezi. Az MTA elnöke arra kérte a Lendület-kutatócsoportok vezetőit, hogy gondolják át: milyen formát tartanának legalkalmasabbnak a fiatal magyar kutatók összefogására.
Az MTA 2009-ben hirdette meg a Lendület programot, amelynek célja a tehetséges fiatal kutatók gyors szakmai előrelépésének elősegítése, a kutatóintézeti hálózat és az egyetemi kutatások megújítása volt. A kezdetben az MTA saját költségvetésének átcsoportosításából finanszírozott, majd kormányzati támogatással kiegészülő programot 2011-ben az egyetemekre is kiterjesztették. Az elmúlt hat évben összesen 97 kutatócsoport összesen mintegy 4 milliárd forint támogatást használhatott fel a program keretében.
Jelenleg a Lendület-rendszerben 50 kutatóintézeti és 41 egyetemi kutatócsoport működik, amelyeknek egy részét öt év sikeres működés után véglegesítették. Új kutatócsoport indítására a megszűnő korábbiakra fordított pénzből van lehetőség, így idén a célra mintegy 400 millió forint jut, amelyből 8-12 új kutatócsoport állítható fel. A Lendület program felhívására a januári határidőig 96 pályázat érkezett, az igényelt támogatási összeg összesen 4,38 milliárd forint volt. A pályázatokat április végéig bírálják el - olvasható a közleményben.
Az MTA Életpálya Monitor elnevezésű kutatása szerint a program keretében támogatott tudósok elsősorban a stabilitást, a kiszámíthatóságot és a jelentős összegű anyagi segítséget emelték ki a Lendület program előnyeiként, a megoldásra váró feladatok között pedig az egyetemi csoportok finanszírozásának kérdését, a véglegesítés utáni célzott támogatást, illetve a csoporttagok bérezését említették.
A kutatás részeként tavaly nyáron 50 csoportvezető és 142 csoporttag töltötte ki a kérdőívet, amellyel az akadémia átfogó képet szeretett volna kapni a programról az abban résztvevők szemszögéből. A válaszadók szerint az 5 éves futamidő által teremtett stabilitás és kiszámíthatóság, valamint a komoly kutatást lehetővé tevő jelentős anyagi támogatás mellett a Lendület vonzerejét a magas színvonalú szakmai környezet és az előremutató kutatási témák adják. A kutatócsoportok sikerességét jelzi, hogy döntő többségük igen kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezik belföldön és külföldön egyaránt.
Az MTA tájékoztatása szerint a pályázati modell sikerei nemzetközi mércével mérve is példaértékűek, a jelentős anyagi támogatás pedig hozzájárult a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorításához, valamint a tehetség-utánpótlás biztosításához, végső soron pedig a kutatóintézet-hálózat és az egyetemek magyarországi és nemzetközi versenyképességének növeléséhez is.