A magyar nők 87 százalékánál a család az első

Családcentrikusabbak a magyar nők a nyugat-európai társaiknál – ez derül ki a Richter a Nőkért Index reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit szerdán ismertették. Nehezen tudnak ugyanakkor elég időt szakítani szeretteikre, amit jól mutat, hogy kétharmaduk számára jelent kihívást a munka és család közti egyensúly megteremtése. Emellett még európai összehasonlításban is kevés idő jut önmagukra, amelynek az egészségük is kárát látja.

A megkérdezettek csaknem fele például nem figyel oda a saját teste jelzéseire és hajlamosak inkább küzdeni nőgyógyászati problémáikkal, mint szakemberhez fordulni. A nők ugyanakkor hasonlóan elégedettek az életükkel Magyarországon, mint a Nyugat-Európában: a női élet fő területeit – így a családi életet, párkapcsolatot, szexuális életet, karriert, egészséges életmódot, önbecsülést – vizsgáló Richter a Nőkért Index értéke a 0-100-ig terjedő skálán 63, ami szinte teljesen megegyezik az átlagos európai értékkel (64).

A Richter a Nőkért Program keretében hét nyugat-európai ország - Portugália, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Egyesült-Királyság, Svédország és Németország - valamint Magyarország bevonásával készült el az egyedülálló, reprezentatív kutatás, amely a női lét meghatározó aspektusait vizsgálja, úgy, mint család, karrier,egészségtudatosság, önbecsülés és szexuális élet. A felmérésben, amelyet a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából a KantarMillward Brown készített, 8000 nő vett részt, akik a 16-59 éves korosztályból kerültek ki.

Azért készítettük ezt a felmérést, mert azt tapasztaljuk, hogy még ma is sokszor tabuként kezelünk egy-egy női léttel, illetve nőgyógyászati problémával kapcsolatos kérdést. Ez a felmérés egyfajta tükröt tartva hívja fel figyelmet a ki nem mondott problémákra, ezzel is elősegítve a megoldáshoz vezető út megtalálását ­- emelte ki Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kommunikációs vezetője.

Család és munka mindenek előtt – de milyen áron?

A magyar hölgyek 87%-a számára a család áll az abszolút első helyen, míg a nyugat-európai hölgyek 72%-a nyilatkozott úgy, hogy számára a család a legfőbb prioritás. Komoly kihívást jelent ugyanakkor a család és a karrier összeegyeztetése. Ez a magyar nők számára azért is jelent különösen nagy problémát, mert feleannyian dolgoznak csak részmunkaidőben, mint a többi vizsgált országban, míg hazánkban éppen a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők részaránya magasabb.

Az otthon-karrier balanszírozás mellett, a magyar nők kétharmada véli úgy, hogy elég időt tölt a családjával, ugyanakkor alig egyharmaduk szerint könnyű ezt az egyensúlyt megteremteni. Nemcsak az én-idő szorul háttérbe: a magyar nők kétharmada nem tud elég időt tölteni a barátaival, míg Nyugat-Európában ez a hölgyek „csupán” 40 százalékára igaz. Legális, valós túlterheltség mellett él a nők többsége. A feszes időbeosztás ellenére alapvetően sikeresnek érzik magukat a munkában a magyar nők (63% vélekedett így), bár jövedelmükkel jóval kisebb arányban elégedettek (36%).

 Női egészség – az állandó túlhajszoltság áldozata?

Míg a család egyértelműen kitüntetett figyelmet élvez a magyar nők életében – 85%-uk érzi úgy, hogy képes biztonságot teremteni családja számára – a saját egészségüket már hajlamosabbak elhanyagolni. Csupán 55% nyilatkozott úgy, hogy odafigyel a teste jelzéseire és azonnal orvoshoz fordul, ha problémát észlel. Sokszor örökölt tévhitekkel élnek a hölgyek a nőgyógyászati panaszokkal kapcsolatban, és így inkább tűrnek, mintsem hogy orvoshoz forduljanak. De az is jellemző viselkedés, hogy tartva a diagnózistól inkább hárítanak, mint hogy szakember segítségét kérjék- erősítette meg dr. Telek Tamás, szülész-nőgyógyász.

Ezt jól mutatja a gyakrabban előforduló nőgyógyászati problémákkal kapcsolatos hozzáállásuk is. Például a 29-50 évesek közel fele szembesül menstruációs fájdalommal, amely nőgyógyászati problémákra utalhat, de az érintettek 58%-a inkább csendben elviseli ezt, minthogy szakemberhez forduljon. Hasonló jelenség figyelhető meg a meddőség miatt aggódó hölgyek körében is, akiknek alig egynegyede keres csak fel szakembert. Menopauza esetén is kevesen fordulnak orvoshoz: az érintettek mintegy 60 %-a egyáltalán nem kér szakmai segítséget.

A megelőzés és szűrések területén is van hova fejlődnünk. A megkérdezett magyar nők alig fele jár el rendszeresen preventív vizsgálatokra, de Nyugat-Európában is hasonlóan rosszak az arányok: a nők 54%-a vesz csak részt rendszeres szűrővizsgálatokon.

Vonzó megjelenés – frusztráció, vagy motiváció?

A magyar nők nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy vonzónak akarnak tűnni mások szemében (64%), mint nyugat-európai társaik (58%), ugyanakkor megjelenésükkel kevésbé elégedettek (47%, szemben az 55%-os európai átlaggal). A nők rossz önképéhez sok esetben nagyban hozzájárul a közösségi média által közvetített túlzott, legtöbbször idealizált kép a nőkről, ezen jó lenne változtatni- fogalmazott Tari Annamária pszichológus.

Bár fontos a külső, és az eredmények alapján e tekintetben fejlődni szeretnének a hölgyek, a napi rohanás mellett ez már nem nyújt elegendő motivációt az egészséges életmódra. A kiegyensúlyozott étrendre még viszonylag sokan (60%) odafigyelnek, azonban rendszeres sportolásról, amelyhez sokkal több időre lenne szükség, már csak a magyar nők egyharmada számolt be, ami jelentősen elmarad a 43%-os nyugat-európai átlagtól.

A kielégítő szexuális élet nélkül is lehet boldog a párkapcsolat?

Négyből három magyar nő szerint a szexualitás fontos, örömforrást jelentő része a női létnek, míg Nyugat-Európában csak a nők 60%-a vélekedik így. Kielégítő szexuális életről azonban már csak a magyar nők 60% számolt be, pedig 80%-uk vallotta azt, hogy szereti a partnerét.

Meg kell tanulni beszélni a szexuális életről, sajnos a rossz beidegződések miatt ez gyakori hiányosság. Nem csak beszélni, jól kommunikálni is tudni kell, nehogy a meglévőnél nagyobb fájdalmat, problémát okozzunk- hangsúlyozta, dr. Hevesi Kriszta, szexuálpszichológus.

Az egészségtudatosság hiánya a szexuális élet területén is megmutatkozik. A felmérésben résztvevő magyar hölgyek 59%-a válaszolta azt, hogy aggódik a nem kívánt terhesség negatív hatásai miatt, miközben 33%-uk nem védekezik semmilyen módszerrel.