A metabolikus pszichiátria a mentális betegségek kezelésében

Hogyan használhatók fel az anyagcsere javítását célzó életmódbeli és táplálkozási beavatkozások a mentális betegségek kezelésében? – erről a kutatási területről gyűjt esetsorozatot és készít elő klinikai vizsgálatot Dr. Szendi István pszichiáter, a Szegedi Tudományegyetem docense, az SZTE kiskunhalasi oktatókórházának osztályvezető főorvosa. A metabolikus pszichiátria nemzetközi eredményei nyomán szerzett saját betegtapasztalatai is arra utalnak, hogy a táplálkozással és életmóddal kapcsolatos terápiák új lehetőséget nyitnak a mentális és kognitív betegségek kezelhetőségében, sőt megelőzésükben is - tudatta az egyetem közleményben.

A pszichiátriai betegségek hátterében a sejtek közötti információt továbbító hírvivő anyagok, az ún. neurotranszmitterek egyensúlyzavaráról lehet szó, és a gyógyszerek ezeket a zavarokat igyekeznek enyhíteni. Csakhogy, mondja Dr. Szendi István pszichiáter, úgy tűnik, ez csak egy rendszer-szintje a betegségnek. A pszicho-neuro-immunológia azt igazolta, hogy a súlyos mentális betegségek kiújulásában a szervezetben lévő gyulladásos folyamatok is kockázati szerepet játszhatnak. Akár egy ízületi gyulladás tüneti visszaesést okozhat egy krónikus pszichiátriai betegnél. Emellett a kutatások azt is mutatják, hogy a pszichiátriai betegek jelentős részénél az agyi sejtek energiaháztartása is zavart szenved, ami a szervezet általánosabb anyagcsere betegségeivel, például a cukorbetegséggel, elhízással is összefüggésben van. A legmodernebb neurobiológiai kutatások szerint az agyi anyagcsere teljesítményének csökkenésével általánosan a negyvenes éveink második felében elkezdődik az agyi hálózati működés destabilizálódása, és a legdrámaibb változások 60 éves kor körül mennek végbe.

Dr. Szendi István szerint az időskor súlyos kognitív zavarában, a demenciában, az agyi sejtek már szintén jelentős energiahiányban szenvednek. A gyulladásos folyamatok és az agyi energetika problémája nemcsak az időseknél, hanem általában is kapcsolatban van a pszichiátriai betegségekkel. Ezek a sejtanyagcserét érintő, gyulladásos és immunfolyamatok szorosan összefüggnek azzal, hogy a pszichiátriai betegségek nem gyógyulnak teljes mértékben, valamint feltételezhetően azzal is, hogy a pszichiátriai kezelések általában is elnyúlnak – fejti ki a pszichiáter.

Ebből a helyzetből hozhatja el a továbblépést a metabolikus beavatkozásokat is alkalmazó pszichiátria. Ez a terápia az agyi anyagcserére új, táplálkozási és életmódbeli változtatásokkal hat; a neuroinflammáció enyhítésével és az agyi energetika helyreállításával Dr. Szendi István szerint olyan előrelépés érhető el, amitől az addigi terápiákra tovább már sehogyan sem gyógyuló betegeknél mégiscsak bekövetkezik a javulás. A rendszeres testedzés következtében például az alapbetegségi folyamatok a pszichiátriai betegek esetében is jobban gyógyulnak. A testedzésnek önmagában nagy jelentősége van az életminőségre, a mentális és kognitív egészségre, Dr. Szendi István csoportja a kezelésben ezt a kedvező hatást kombinálja a speciális ketogén diétás beavatkozásokkal.

–  Mint tudjuk, a sejtek alapvető energiaforrása a cukor; ha ebből hiány van, akkor mozgósítják a szervezet glikogénraktárait, de ha az is elfogy, akkor a szervezet átáll egy alternatív energianyerési útra, a zsírbontásra – magyarázza a kutató. – Ennek során úgynevezett keton-testek képződnek, amelyeket a sejtek energiaforrásként használnak fel, sőt, jóval hatékonyabban, mint a glükózt. Amikor böjtölünk, végül is ezt az alternatív energiaforrást érjük el, ezért is élik meg a böjtölők, hogy sokkal energikusabbak. Itt megjegyzem, hogy önmagában a böjt egy bizonyos idő után kiváltja az úgynevezett autofágiát is, amikor a sejt, érzékelve, hogy energiahiány van, elkezdi lebontani a benne felhalmozódó elroncsolódott törmelékeket, elöregedett sejtösszetevőket, hogy újrahasznosítsa őket. Ez újabb irányt nyit a megelőzésben: a kutatások ugyanis részben a sejten belüli roncsolt anyagok felhalmozódását teszik felelőssé az öregedési folyamatokért, időskori és daganatos betegségek kialakulásáért.

A demencia ugyancsak rettegett szindrómája a modern nyugati társadalmaknak, leginkább 65 év felett kezdjük diagnosztizálni és kezelni. A kutató-pszichiáter szerint a neurobiológiai adatok arra utalnak, hogy a beavatkozást jóval hamarabb kellene megkezdeni, mint hogy egyáltalán bármilyen kognitív diszfunkció megjelenik, mert a korai jelek észlelésekor a jelenlegi gyógyszeres kezelésekkel már csak lassítani lehet a hanyatlást. A friss nemzetközi kutatási eredmények azt jelzik, hogy a hatásos táplálkozási beavatkozások képesek enyhíteni az ötvenes életévekre már mindenkinél megkezdődő neuronhálózati destabilizációs folyamatokat.

A pszichiátriában kezdetben azért próbálták ki a klinikusok a ketogén diétát, hogy enyhítsék a betegek elhízását és inzulinrezisztenciáját, eközben derült ki, hogy a diétától mentális állapotuk is javult. Egyéni megfigyelésekből indultak ki, de mára már egyre több vizsgálati, sőt randomizált kontrollált vizsgálati eredmény is rendelkezésre áll ahhoz, hogy ezt a szakma széles körűen kezdje alkalmazni. Dr. Szendi István szerint, aki a ketogén diétát szeretné használni, jobban teszi, ha a tudományos információkra támaszkodik és dietetikus vagy orvos szakértővel konzultál; „keto” előtaggal ugyanis számos félrevezető vagy felületes információ található a neten.

Hogyan lehet mindezt elkezdeni? – Úgy, hogy az ember mély lélegzetet vesz, és azontúl másképpen él – feleli Dr. Szendi István. – A sejtek energiaháztartásában és megfelelő működésében kulcsszerepet betöltő sejtalkotók, a mitokondriumok egészséges mennyiségéért és működéséért az eddigi tudományos adatok fényében a legtöbbet a rendszeres testmozgással, valamint a minél korlátozottabb és célzott táplálkozással tehetjük. A táplálkozási beavatkozások közül talán legegyszerűbb az időszakos böjt. Ebben csak az fontos, hogy a beteg minden nap adjon annyi böjtöt a szervezetének, amennyi elegendő inger ahhoz, hogy beinduljanak az autofágiát és a terápiás ketózist előidéző sejtfolyamatok. Az egyik lehetséges időszakos orvosi böjt, amikor a páciens minden nap legalább 16 órán át nem eszik. Ha belegondolunk, ebből nagyjából 8 óra amúgy is alvás, csak azt kell megoldanunk, előtte és utána megfelelő ideig ne együnk. A vizsgálatok azt mutatják, hogy bármikor el lehet kezdeni, tehát egy fiatal, egészséges ember is kamatozik ezekből a táplálkozási beavatkozásokból.

A Szegedi Tudományegyetem kiskunhalasi kórházának pszichiátriai osztályán Dr. Szendi István csoportja 2023 elejétől dolgozik a metabolikus pszichiátria diagnosztikus és terápiás eszköztárának meghonosításán. Mostanra mintegy 50 beteg kezelésével kapcsolatban van tapasztalatuk. Kutatásaik fő vonala a súlyos fejlődési eredetű mentális betegségek kialakulása, a szkizofrénia, bipoláris zavar, major depresszió által alkotott spektrum megelőzésére irányul.