A szifilisz ősi DNS-ét találták meg

A szifilisz kórorozója, a Treponema pallidum pallidum spirochaeta-baktérium DNS-ét sikerült izolálni 16-17. századi újszülöttek csontjaiból. A spanyol, portugál és mexikói tudósok kutatásairól a PLoS ONE folyóiratban jelent meg tanulmány.

A tudósok Assumpció Malgosa, a Barcelonai Autonóm Egyetem antropológia professzorának irányításával a veleszületett szifilisz jegyeit viselő két újszülött négy csontjából vettek mintát. A csecsemők földi maradványait a spanyolországi Huelva tartományban egy 16-17. századi kriptában tárták fel - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

Ez az első eset, hogy az ősi kórokozót egynél több személynél sikerült kimutatni. Korábban is történtek kísérletek a Treponema pallidum pallidum izolálására, ám csupán egyszer sikerült a kórokozót kimutatni egy 200 éve elhunyt felnőtt földi maradványaiból. A kutatóknak ugyan nem sikerült pontosan megállapítaniuk, hogy a két újszülött mikor hunyt el, a huelvai csecsemők földi maradványai azonban mindenképpen korábbiak, ily módon az adott vizsgálat során a baktérium legkorábbi ismert változatából sikerült DNS-t nyerni.

A korábbi és a mostani eset között a legalapvetőbb különbség, hogy a kutatók két olyan újszülött földi maradványait vizsgálhatták meg, akiknél egyértelműen megmutatkoztak a veleszületett szifiliszre jellemző csontelváltozások.

"A felnőttek esetében a betegség lefolyása miatt nehéz DNS-t kinyerni, hiszen a csontelváltozások a vérbaj második-harmadik szakaszában alakulnak ki, de a kórokozók száma a kései stádiumban lecsökken. A veleszületett szifilisz esetében már a betegség kezdeti stádiumában csontelváltozásokat okoz a kórokozó, mivel a baktérium nagyon gyorsan szétszóródik a szervezetben. DNS-ük a halál után megőrződik a csontokban, a legfontosabb vázanyaghoz, a hidroxiapatithoz kötődve" - magyarázta Assumpció Malgosa, aki szerint a kutatás komoly előrelépést jelent, általa megismerhetik, hogy miként változott a Treponema pallidum pallidum genomja az évszázadok során.