A többség nem venne bizonytalan forrásból gyógyszert

Tavaly óta jelentősen, 8 százalékponttal, 51 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint a hamisítás veszélyes, ami azért is fontos, mert Magyarországon évente 11 ezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisítás miatt - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából.

A szerdán közzétett kutatás szerint csak a válaszadók egyötöde gondolja úgy, hogy a hamisítás valójában nem rejt igazi veszélyt. Egy év alatt 5 százalékponttal, 56 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg. A válaszadók 14 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket, ebben nem történt változás az előző évihez képest. Ez érvényes a hamisítással kapcsolatos attitűdökre is: a megkérdezettek 83 százaléka nem vásárolna hamis terméket, ami nagyjából megegyezik az elmúlt négy évben kapott eredményekkel.

A kutatás szerint a magyarok szigorúan ítélik meg a hamis termékek árusítását, mivel közel kétharmaduk bűncselekménynek tartja a hamisítványok eladását, 29 százalékuk pedig a fogyasztót is felelősségre vonná. A válaszadók 65 százaléka a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat, 71 százalékuk pedig fontosnak tartaná a mostaninál gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzést.

Továbbra is a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek elutasítottsága a legerősebb, a válaszadók 95 százaléka nem vásárolna ilyet.

A kutatásból az is kiderült, hogy ruházati cikkek elutasítottsága 2017-es adatokhoz viszonyítva változatlan, 66 százalékos. Az illatszereknél és kozmetikumnál ugyan 3 százalékpontos csökkenés történt tavaly óta, így 82 százalék az arány, de ez nem jelentős változás az elmúlt évek eredményeit figyelembe véve. A megkérdezettek közel egyötöde vásárolna, illetve fogadna el illegálisan másolt, letöltött számítógépes programokat, ami nagyjából összhangban van az elmúlt öt évben mért 15-20 százalékos aránnyal - közölték.