• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori leletben

Hírek 2020.04.08 Forrás: MTI
Agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori leletben

A bonyolult agyműtétet hihetetlen előkészülettel hajtották végre, "ráadásul jóval azelőtt, hogy az antibiotikumot felfedezték volna"

Bonyolult agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori görögországi leletegyüttesen amerikai tudósok. Az Adelphi Egyetem új kutatása bemutatta egy protobizánci kori (Kr. u. 4-7. század) harcos lovasíjász csoport leletegyüttesének orvosszakértői vizsgálati eredményeit.

A görögországi Thaszosz szigetén, a Paliokasztro ásatási helyen fedezték fel tíz előkelő - négy nő és hat férfi - csontmaradványait, melyek tevékenységeikről, sérüléseikről és egy bonyolult agyműtétről is tanúskodtak - számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

"A temetkezési hely, az emléktemplom és a sír konstrukciója festői" - magyarázta Anagnosztisz Agelarakisz antropológus, a kutatás vezetője, aki szerint mindez az eltemetett emberek magas társadalmi állását jelzi, de a maradványok tartósításának fejlett módszere, a sír helyének kiválasztása is a csoportnak a környéken betöltött vezető szerepét mutatja.

"Az egyes emberek csontjainak vizsgálata alapján nagy testi erőfeszítést igénylő életet éltek. Mind a nők, mind a férfiak súlyos sérülések nyomait viselik, sebészi és ortopédiai szempontból magasan képzett, nagy tapasztalatú gyógyító kezelte őket. Úgy véljük, katonai orvos lehetett" - tette hozzá. A várhatóan kedvezőtlen kimenetel ellenére az egyik férfin óriási kihívást jelentő agyműtétet is végrehajtottak, ami valószínűsíti, hogy a paliokasztrói népesség egy rendkívül fontos személyiségéről volt szó a kutató szerint.

Agelarakisz és kollégái orvosi, sebészeti és paleopatológiai adatokat is tudtak gyűjteni "a rendkívüli fej- és nyakoperációról és a sebész hatalmas teljesítményéről". Megállapították, hogy a beavatkozás oka fertőzés lehetett és az íjász már a műtét alatt vagy röviddel utána meghalt. "Antropológiai kutatásaim 40 éve alatt nem találkoztam ilyen bonyolult sebészi teljesítmény nyomaival. Hihetetlen, mennyi előkészülettel és mekkora munkával hajtották végre, ráadásul jóval azelőtt, hogy az antibiotikumot felfedezték volna" - mutatott rá a tudós.

A kutatás eredményeit most megjelent szakkönyvükben (Eastern Roman Mounted Archers and Extraordinary Medico-Surgical Interventions at Paliokastro in Thasos Island during the ProtoByzantine Period) ismertették.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink