Még mindig sokan nem tudnak betegségükről és csak lassan, vagy egyáltalán nem juthatnak hozzá a számukra hatékony terápiához.
Európában 11 millió, Magyarországon pedig mintegy 300 ezer embert érint a leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció (PF), amelynek jellemző tünete a szabálytalan és gyakran szapora szívverés. A szabálytalan szívverés (aritmia) súlyos egészségügyi szövődményekhez, például vérrögök kialakulásához vezethet, illetve ötszörösére növeli a szívelégtelenség és 2,4-szeresére a szélütés kockázatát. A pitvarfibrilláció korai felismerése és a kezelés időben történő alkalmazása azonban megváltoztathatja a betegség lefolyását és javíthatja a betegek életminőségét és várható élettartamát- hangzott el egy mai, antémáról rendezett tájékoztatón.
Az abláció a leghatékonyabb terápia, de csak a betegek töredéke jut hozzá
A Biosense Webster, a Johnson & Johnson kardiológiai üzletága a legfrissebb kutatási eredmények alapján elkészített jelentése a kezelési módok hatékonyságát is górcső alá veszi. Többek között az antiaritmiás gyógyszereket és a katéteres ablációt vizsgáló független kutatásokat tekinti át. A katéteres abláció olyan műtéti beavatkozás, amely során a szívben elroncsolják a szabálytalan ingereket adó gócot, vagy meggátolják a szabálytalan inger tovaterjedését. A jelentés megállapította, hogy bár a gyógyszeres kezelés a pitvarfibrilláló betegek maximum felénél (52%) hatásos, ennek ellenére a műtétre alkalmas betegek mindössze 4%-án végeznek katéteres ablációt, pedig ez a beavatkozás a vonatkozó vizsgálatok szerint tízszer hatékonyabb a betegség progressziójának késleltetésében. Magyarországon éves szinten összesen 4200 ablációt végeznek, ezek közel a felét már pitvarfibrilláció miatt, amely EU viszonylatban jó aránynak számít. Ugyanakkor még mindig sokan nem tudnak betegségükről és csak lassan, vagy egyáltalán nem juthatnak hozzá a számukra hatékony terápiához.
A pitvarfibrilláló betegek ellátása mindenkori prioritás
Prof. Dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának Elnöke, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika Elektrofiziológiai részlegének vezetője elmondta, hogy hazánkban a Klinikán végzik el a legtöbb pitvarfibriláció miatti katéteres beavatkozást. “A pitvarfibrilláció a leggyakoribb ritmuszavar, amely jelentősen növeli a stroke rizikót, és bár közvetlen életveszélyt önmagában ritkán okoz, de jelentősen rontja a betegek életminőségét és ezen túl az egészégügyi ellátó rendszert is nagy mértékben terheli. A gyógyszeres terápiák önmagában sajnos nem kellően hatékonyak, az eszközös kezelés, az úgynevezett pitvarfibrilláció abláció a betegek legnagyobb részénél azonban tartós ritmuszavarmentességet és jelentősen javuló életminőséget eredményez.”
Dr. Zima Endre, SE VSZEK egyetemi docens, a Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker Munkacsoport elnöke szerint a pitvarfibrilláló betegeknél az életminőség visszaállítása, a potenciális szövődmények kivédése a munkaképesség visszaállítását és a GDP növelhetőségének zálogát jelenti. “A pitvarfibrilláció felismerésének oktatása a lakosság körében igen fontos. A beteget oktathatjuk egyszerű módszerekre, pl. vérnyomásmérő aritmia kijelzésének figyelésére, pulzusszámlálásra, pulzusszámláló okos-alkalmazások, vagy eszközök használatára, vagy a betege maga rendszeresen ellenőriztetheti EKG-ját alapellátó intézményben, háziorvosi rendelőben.
Dr. Sághy László, egyetemi adjunktus, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Elektrofiziológiai Munkacsoportja vezetőjének tapasztalata szerint a betegek legalább egyharmadának még ma sincs tudomása arról, hogy szívritmuszavara van. “A betegség gyógyítása komplex feladat, gyógyszeres terápiára és pitvarfibrilláció ablációra egyaránt szükség lehet. Utóbbi annál hatékonyabb, minél korábbi fázisban sikerül alkalmazni a betegség megjelenése esetén, köszönhetően a progresszió jelentős késleltetésének.”