Szenior Akadémia: fókuszban a patológia

A 250 éves Semmelweis Egyetem jubileumi évének keretében megrendezett szabadelőadás-sorozat, a Szenior Akadémia tizedik alkalmán a patológusok munkájába nyerhettek bepillantást az érdeklődők. Dr. Matolcsy András, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet igazgatója előadásában kitért az anatómiai, az igazságügyi és az experimentális boncolás közti különbségekre; rávilágított a patológus munkájának fontosságára - számolt be a rendezvényről az egyetemi portál.

Dr. Matolcsy András „Mire ad választ a kórszövettan?” című előadásában kiemelte: a patológus feladata a betegség pontos diagnosztizálása, ezzel együtt a gyógyítást segítő beavatkozások, kezelések megtervezésében való közreműködés, tanácsadás. Mint azt elmondta, a diagnózist a klinikai információk és a szövettani vizsgálat eredményének ismeretében a patológus állítja fel, aki egyúttal képes megállapítani a betegség típusát és súlyosságát, valamint daganatos betegségek esetén azok stádiumát is – ismertette. Az előkészített mintát a patológus mikroszkóppal vizsgálja meg a szövetek kóros elváltozásait keresve, majd az ő feladata a kezelési irány megadása is, ami óriási felelősség – szögezte le. „A sebész kezét a patológus vezeti” – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy munkájuk a megelőzésben ugyanúgy fontos, mint a gyógyításban, hiszen egyes szűrési programok és a képalkotó diagnosztikával (például mammográfia, ultrahang, CT) felfedezett gyanús elváltozások kivizsgálása során is szerepet vállalnak.

Dr. Matolcsy András előadásában úgy fogalmazott: „a boncteremben a holtak tanítják az élőket”. A patológiai boncolás lényege, hogy egy esetből – tanulási céllal – a legtöbb információt tudjuk meg. Szólt róla, hogy az anatómiai boncolás oktatási célokat szolgál, míg az igazságügyi boncolásra a hirtelen vagy nem természetes úton bekövetkezett halál esetén van szükség. Az experimentális (kísérleti) patológia pedig közelebb visz a betegségek patogeneziséhez. Kitért rá, hogy egy kormányzati támogatással jelenleg is folyó kutatás során a leggyakoribb rákfajták genetikai struktúráját próbálják meghatározni. A genetikai tanulmányból kiderült, hogy a mutációkat elsősorban a nem megfelelő életmód okozza, tehát a körülményeket kellene megváltoztatni – mutatott rá.

Kitért a citológiai vizsgálatokra is, mely Papanikolau görög származású orvostudós nevéhez fűződik. Az egyik leggyakoribb haláloknak számító méhnyakrák kimutatására sokáig nem létezett szűrőrendszer. Papanikolau vett először citológiai kenetet, amiből meg lehetett mondani, hogy rákos elváltozásról van-e szó.

Az egészség- és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító 12 alkalmas előadás-sorozatra, amelynek a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előadóterme ad helyet a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A Szenior Akadémia következő alkalma december 9-én lesz, ahol Dr. Tulassay Tivadar, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika professzor emeritusa „ A civilizációs betegségekre hajlamosító tényezők felismerése a gyermekkorban” címmel tart előadást. (Fotó: Varga Jennifer)