Az állam lezárta az önkormányzati rendszer átalakítását

Az állam lezártnak tekinti az önkormányzati rendszer átalakítását, nincs tervben további nagy szerkezeti változtatás, és marad az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere, amelyben ugyanakkor "finomhangolások" szükségesek - mondta Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) éves küldöttgyűlésén, kedden, Budapesten.

Az államtitkár hangsúlyozta: lezártnak tekintik az önkormányzat és állam közötti hatásköri megosztást, amelyet az önkormányzatok eladósodottsága és a feladataik alulfinanszírozottsága miatt, illetve azért változtattak meg, mert a kormányzat mást gondolt egyes feladatok - például az oktatás és egészségügy - ellátásáról. 

Azt mondta: lehetnek még anomáliák a rendszerben, amelyeket kezelni kell, de összességében működőképesnek tartja a közös hivatali modellt és a feladatfinanszírozásra történő áttérést. 

Szükség van arra, hogy minden település megválassza saját képviselőit, polgármestereit - tette hozzá.

Pogácsás Tibor kitért arra: a technológiai fejlődés az önkormányzatoknak is kihívást jelent, a Belügyminisztérium pedig ajánlást, sztenderdet szeretne kidolgozni, amelyek alapján az önkormányzatok a helyi önkormányzati igazgatásban, a szociális ellátásban és a teljes állami feladatellátásban hasznos "okos" megoldásokat tudnak választani. 

A Modern falvak programot tartalommal megtöltendő, izgalmas kérdésnek nevezte, jelezve: a jelenleg is folyó kutatások sok segítséget adhatnak ahhoz, hogy meghatározzák, mit lehet, kell modern falun érteni. 

Az államtitkár azt mondta: marad az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere, bár indokolt annak finomhangolása. A cél, hogy mérni tudják a feladatokat és az azokhoz szükséges forrásokat, ennek eszköze pedig az integrált közszolgáltatási információs rendszer, amely lehetőséget teremt az önkormányzatoknak arra, hogy működésüket összehasonlíthassák más településekkel. 

Pogácsás Tibor jelezte: az adatokból mind a fejlesztési források, mind pedig a finanszírozás átalakításához tisztább képet kaphatnak. 

Elmondta, a pályázati rendszer is a megszokottnak megfelelően működik a jövőben is, ugyanakkor - mivel az uniós pályázatok lassan kifutnak -, szeretnék 2019-2020-ra belföldi forrásokkal helyettesíteni az uniós támogatásokat. 

A téli rezsicsökkentéssel kapcsolatban közölte: jelenleg is dolgozik azon a kormányzat, hogy a nem vezetékes energiával (tűzifával) fűtők is megkaphassák a támogatást. 

Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az önkormányzatok gazdálkodása stabilizálódott 2011 óta, ennek fő oka az átállás a feladatfinanszírozási rendszerre, illetve az, hogy a hiányt okozó feladatok jelentős részét (például az oktatás, egészségügy) az állam átvette. Fontos szerepe volt az önkormányzatok gazdálkodásának stabilizálódásában az 1300 milliárd forintos adósságkonszolidációnak is. 

Hangsúlyozta: az utóbbi években jelentősen nőtt az önkormányzatok számláin lévő pénz, mintegy 670 milliárd forint látra szóló és lekötött betét van az önkormányzatok tulajdonában. Ennek egyik oka, hogy a kormány jelentős fejlesztési forrásokat helyezett ki az önkormányzatokhoz, és ennek jelentős része még felhasználásra vár. 

A helyettes államtitkár elmondta: a 2019. évi költségvetés önkormányzatokat érintő számairól - tekintettel arra, hogy még a tervezésnél tartanak - nem tud beszámolni, de nem számolnak komoly változásokkal a rendszerben, legfeljebb "finomhangolás" várható a finanszírozásban.