Az EB engedélyezi a Pfizer-BioNTech vakcinájának beszerzését

Az Európai Bizottság engedélyezi annak a szerződésnek a megkötését, mely akár 300 millió adag, koronavírus elleni oltóanyag beszerzését is lehetővé teszi az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalattól - jelentette be Erik Mamer, az Európai Bizottság szóvivője szerdán Brüsszelben. Mamer sajtótájékoztatóján elmondta, ez a negyedik szerződés, amelyet az uniós bizottság koronavírus elleni vakcina beszerzése céljából köt gyógyszeripari cégekkel.

A megállapodás kezdetben 200 millió adag vakcina megvásárlását teszi lehetővé valamennyi uniós tagállam részére, valamint lehetőséget biztosít további 100 millió adag igénylésére, amennyiben az oltóanyag biztonságosnak és hatékonynak bizonyult az új típusú koronavírus ellen. A két cég által kifejlesztett vakcina az eddig előállított legígéretesebb koronavírus-oltóanyag, ezért az Európai Bizottság arra törekszik, hogy amint elérhetővé válik, alkalmazása Európa-szerte gyorsan megkezdődjék - tette hozzá.

Az Európai Bizottság korábban már szerződést kötött az AstraZeneca, a Sanofi-GSK, valamint Johnson & Johnson csoporthoz tartozó Janssen Pharmaceutical Companies egyik vállalatával, és előremutató tájékozódó megbeszéléseket folytat a CureVac és a Moderna gyógyszergyártó cégekkel.

Az EU június közepén fogadta el az úgynevezett európai oltóanyag-stratégiáját, amelynek célja, hogy 12-18 hónapon belül minden európai állampolgár számára magas színvonalú, biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokat biztosítson. Ennek érdekében a bizottság a tagállamokkal együtt előzetes piaci kötelezettségvállalásokat köt az oltóanyaggyártókkal.

A Pfizer és a BioNTech hétfőn jelentette be, hogy az oltóanyag tesztelésének harmadik, befejező szakaszában gyűjtött előzetes adatok alapján kilencven százalék feletti hatékonyságot értek el. Tájékoztatásuk szerint idén nagyjából ötvenmillió, jövőre 1,3 milliárd adagot tudnak gyártani a BNT162b2-ből.

Közben az egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos is sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben szerdán. Sztella Kiriakídisz bejelentette: az Európai Unió egészségügyi rendszereinek megerősítésére, valamint a jelenlegi, koronavírus-járvány okozta válsághoz hasonló esetleges jövőbeli járványokra való jobb felkészültség és hatékonyabb reagálás érdekben az EU további lépéseket tesz az európai egészségügyi unió kiépítése felé.

Azt mondta, az unió biztonságosabb egészségi rendszereinek keretére vonatkozó bizottsági javaslatok bemutatásakor közölte, a jelenlegi járvány és a jövőbeli egészségügyi vészhelyzetek elleni küzdelem sikere érdekében fokozottabb koordinációra van szükség uniós szinten. A javaslatok középpontjában a határokon át terjedő súlyos egészségügyi fenyegetésekre vonatkozó jogi keret megújítása, valamint a kulcsfontosságú uniós ügynökségek, nevezetesen az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) válsághelyzetekre való felkészültségének és reagálási szerepének megerősítése szerepel - közölte. "Levonjuk a tanulságokat a jelenlegi egészségügyi válságból, és megerősítjük felkészültségünket, illetve a határokon átnyúló egészségügyi veszélyek kezelésére való képességünket" - fogalmazott.

A bizottság szerint a tagállamoknak javítaniuk kell az egészségügyi rendszereikre vonatkozó jelentéstételt, amelynek ki kell terjednie egyebek mellett a rendelkezésre álló kórházi ágyak számára, a speciális kezelésekre, az intenzív betegellátási kapacitásra, az egészségügyi szakemberek számára.

A javaslat szerint a bizottság uniós szintű egészségügyi válsághelyzet- és világjárvány-készültségi tervet és ajánlásokat dolgoz ki, amelyek a nemzeti szintű tervek elfogadásához szolgáltatnak alapot. A nemzeti terveket az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és más uniós ügynökségek támogatásával fogják kidolgozni. A terveket az Európai Bizottság és az uniós ügynökségek ellenőrzik.

A mesterséges intelligencia és más fejlett technológiai eszközök felhasználásával uniós szinten megerősített, integrált felügyeleti rendszer jön létre. Közös uniós szükséghelyzet kihirdetése pedig lehetőséget adna a fokozott koordinációra, és lehetővé tenné a válság szempontjából releváns termékek kifejlesztését, felhalmozását és beszerzését - közölte.