Az Év Fiatal Vezetője Csató Gábor mentőfőigazgató, digitális reformer

Ön mindössze 33 éves volt, amikor megbízták az Országos Mentőszolgálat vezetésével. Mi volt a célkitűzése? - tette fel a kérdést a növekedés.hu dr. Csató Gábornak, az OMSZ főigazgatójának kitüntetése alkalmából. 

Amikor kineveztek, az OMSZ nagyon komoly tudással és tapasztalattal bíró, elhivatott munkatársakkal rendelkező, ugyanakkor rendkívül merev, félkatonai szervezet volt. Tisztában voltam ezzel, hiszen másodéves orvosegyetemista koromtól a rezidens évek végig mentőztem, a dédnagyapám pedig mentőápoló volt, így mondhatni, „genetikai vonalam” van a sziréna hangjához. De azt is tudtam, hogy alapvető változásokra van szükség ahhoz, hogy ez a fantasztikus hagyományokkal rendelkező szervezet a 21. századi környezetben is hatékonyan tudjon működni. Azért is pályáztam a főigazgatói posztra, mert tudtam, hogy ehhez arra a fajta modern menedzsment- és reformszemléletre, vállalati kultúrára van szükség, amit az én korosztályom képvisel. 

Melyek voltak azok a pontok a szervezetnél, ahol leginkább szükség volt beavatkozásra?

Alapvető problémát jelentett, hogy hiányoztak az adatvezérelt döntéstámogatás alapfeltételei, amit a valós idejű és transzparens információk jelentenek. Ehhez elsősorban digitalizálni kellett a működési folyamatokat.

Egy interjúban úgy is nevezte magát, mint az első digitális bennszülött főigazgatót…

Igen, mert egyrészt mindig is érdeklődtem a technológia és azon belül az információtechnológia, a digitális eszközök iránt, másrészt a kezdetektől egyértelmű volt, hogy ezen az úton kell nagyot lépnie a mentőszolgálatnak. Természetesen különösen ügyelve arra, hogy közben érezhetően javuljon a bajtársak erkölcsi és anyagi megbecsülése, megújuljon a gépkocsi- és az eszközpark, valamint a mentőállomások infrastruktúrája.

Mi az, amit az elmúlt öt évben a digitalizáció terén sikerült elérniük? Most már mindenütt tabletet használnak?

Széles körben használatba vettük a tableteket, igen, de ez csupán egy eszköz, amin a teljesen digitális alapra helyezett beteg- és mentési dokumentációt, vagyis az évi 1,2 millió mentés, vagy a megtett több mint 40 millió kilométer adatait rögzítjük. Ezeket az adatokat azonban nemcsak tároljuk, hanem az üzleti intelligencia algoritmusok segítségével elemezzük és értelmezzük is. Ez hatalmas segítséget nyújtott már a koronavírus-járvány alatt is számunkra, mert a valós idejű információk alapján valóban jó döntéseket tudtunk hozni. Segítségül hívtuk a mesterséges intelligenciát is, hogy egyre jobban tudjuk tervezni a tervezhetetlent, és még pontosabb tudjuk: mikor, hová, mennyi mentőautót kell szervezni. Ezt a belső rendszert egészítette ki a Szív City és az Életmentő applikáció, és összességében ezzel tudunk még hatékonyabbak lenni, még nagyobb segítséget nyújtani azoknak, akiknek szükségük van a mentőszolgálatra.

A teljes interjú a növekedés.hu portálon olvasható.