Az idősödő hölgyek nagy-nagy kihívása

A Nemzetközi Kontinencia Hetet (World Continence Week, WCW) a nyári napforduló hetében tartják, az idei téma az inkontinencia előrejelző szerepe. Ennek apropóján idén is összegyűltek a magyar, a horvát és a szlovén szakemberek a CONTINENCE+ nevű rendezvényen, hogy közösen megalkossák a kontinencia gondozás egységes szempontrendszerét. A Magyar Kontinencia Társaság a Nemzeti Betegfórummal közösen a vonatkozó magyar szakmai irányelv nemzetközi népszerűsítése, és a 2019. februárban esedékes frissítésének előkészítése okán vett részt a rendezvényen. 

Miért fontos mindez? Az életkorral az inkontinencia egyre gyakoribb lesz egy egyébként is elöregedő társadalomban. E probléma még a legegyszerűbb mindennapi tennivalók szintjén is (pl. elmenni a boltba, vagy az unokáért az óvodába, amíg az anyukájuk orvosnál van, stb.) hatalmas kihívást jelent az érintetteknek. Mivel az inkontinencia akaratlan vizelet- vagy székletürítéssel jár, így az elmaradt, vagy elégtelen ellátása totális társas ellehetetlenüléssel, jár. Magyarországon a hibás, vagy késedelmes tüneti ellátást kapó érintettek száma 100.000-es nagyságrendű. Ők a családi életből vagy a munkából sem tudják megfelelően kivenni a részüket. 

Ez a családok működőképességét is veszélyeztetheti, mivel az érintettek a legvégsőkig titkolják problémájukat. Egész egyszerűen azért mert, cikinek érzik, pedig nem az inkontinencia a „ciki”, hanem az, ha nem nyújtunk minőségi prevenciós és Longterm care szolgáltatást. 

2018-ban ezért az Kontinencia Hét fókusztémája az inkontinencia előrejelző (sentinel) szerepe. Még az orvosi szakma egy része sincs tisztában vele, hogy az inkontinencia olyan súlyosabb betegségek tünete lehet, mint például a cukorbetegség, a sclerosis multiplex, a prosztatarák, méhtestrák, a végbélrák vagy a demencia. Éppen ezért a széklet- és vizelettartási rendellenességek szűrése globálisan is a népegészségügyi prevenció részévé kell, hogy váljon, hiszen a kontinencia problémák nyomon követésével ezeket a betegségeket is egy koraibb, így jobban kezelhetőbb fázisban lehetne észlelni. Ennek ellenére a vizelettartási nehézség a népegészségügyi programokból is rendre kimarad. 

A WHO becslése szerint a 65 éves és idősebb lakosság aránya 2050-re elérheti a 25%-ot, a fejlett országok közül pedig az Európai Unió lakossága idősödik a leggyorsabban. A nyugdíjkorhatárt megélő lakosság arányát és az idősödés sebességét tekintve is, Horvátország, Szlovénia és Magyarország nagyon hasonló kihívásokkal néznek szembe. Ezt felismerve hozta létre Magyarország, Horvátország és Szlovénia a Preventiv Kontinencia Gondozási koncepciót (Preventive Continence Care), amelyet a Szlovén Egészségügyi Minisztériumban tartott kerekasztal beszélgetés alkalmával írtak alá a három országból érkezettek, s tették próbára szélesebb körben másnap a Continence + konferencián. 

A koncepció a betegbiztonságot helyezi a középpontba, legyen szó akár gondozásról, akár prevencióról. Egységes keretet ad a megelőző, szakképzési és betegedukációs programok, valamint a jogszabályi környezet maximális betegbiztonságot és ellátás minőséget szavatoló kialakításához. A preventív gondozási koncepció szerves része a nemzetközi összevetésekre, big data elemzésre közvetlenül alkalmas nemzetközi inkontinencia regiszter megalkotása is. 

A regiszter segítségével felkutathatóak azok a KPI-ok (Key Performance Indicator = teljesítménymutató), amelyből megtudható, mi a beteg valós igénye, és milyen gondozásra van szüksége és, hogy a leggyorsabb eredményt hogyan lehet a legkisebb ráfordítás és kockázat mellett létrehozni. 

Egy-egy ilyen mutató azonosítása korábban akár évtizedekbe is kerülhetett, azonban a mai modern informatikai megoldásokkal ez nagyban rövidíthető, így a tapasztalatok már felhasználhatóak lehetnek a vonatkozó hazai szakmai irányelv 2019. februárban esedékes frissítése során is.