Azonosították az önemésztők egyik génjét

A depresszió biológiai, genomikai hátterének feltárásán dolgozik a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes, a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatójának kutatócsoportja. Az eddigi eredményekről mintegy 10 cikket publikáltak a világ élvonalába tartozó folyóiratokban, egyebek mellett megállapították, hogy a depresszióra hajlamosító önemésztő személyiségjegy kialakulásában szerepet játszik ugyanaz a gén, melynek az Alzheimer-kór szempontjából is jelentősége van. Az eddigi munka keretében befejezték egy 2500 főt tartalmazó adatbázis genotipizálását is - írja a Semmelweis Egyetem portálja.

Európában már jelenleg is, de 2030-ra az egész világon az unipoláris depresszió jelenti majd az egy betegség által okozott legnagyobb terhet, ha az élettartam csökkenését és az életminőség romlását vizsgáljuk – érzékelteti Dr. Bagdy György a témaválasztás fontosságát. A NAP A keretében az új antidepresszáns gyógyszercélpontok azonosítását megcélzó munkacsoport a depresszió biológiai hátterének feltárásán dolgozik. Elsősorban genomikai oldalról közelítik meg a kérdést, majd a feltárt összefüggéseket képalkotó vizsgálattal elemzik részletesebben, annak megvilágítására, hogy mely agyterületek játszanak szerepet a szorongásos és depressziós tünetek kialakulásában.

A mostani kutatások alapját egy 2500 fős, angol és magyar önkéntes személyekből álló adatbázis adja, melyet az ún. NewMood vizsgálat keretében kezdtek kialakítani 2004-ben. Az európai uniós konzorciumot magyar részről Dr. Bagdy György vezette, míg Dr. Juhász Gabriella, az intézet docense, aki szintén tagja a mostani kutatócsoportnak, akkoriban Manchesterből vett részt a munkában. Ő friss PhD fokozatával a budapesti csoportból pályázta és nyerte el az angliai pozíciót. Az adatbázis betegségekre, gyógyszerelésre, környezeti hatásokra, iskolázottságra, szociális helyzetre, személyiségvonásokra és gondolkodásmódra vonatkozó részletes adatok mellett genetikai anyagot is tartalmaz mindenkitől.

A NAP program keretében tovább fejlesztették, bővítették az adatbázist, részletes genotipizálást is végeztek, mely során személyenként kétmillió genetikai variánst sikerült meghatározni. Erre a világszerte egyedülálló adatbázisra építik a többi vizsgálatot.