A növekvő fogyasztói tudatosság elvárja, hogy mind több adatot tegyenek elérhetővé.
Az élelmiszerbotrányok felszínre hozták a nyomon követés fontosságát. Vagyis, hogy az ellátási lánc fizikai folyamataihoz kapcsolódóan, valós időben, valós információk hozzáférhetőek legyenek az érintettek számára. A laikusoknak az élelmiszerekkel kapcsolatban hamarabb eszünkbe jut ez az elvárás, mint az egészségügyi ellátásnál. De a szakembereknek könnyen belátható, hogy téves, hiányos információ a betegellátásban komoly kockázatokkal járhat.
A szigorodó jogszabályi környezet már nem lehetőségként, hanem kötelezettségként fogalmazza meg azt, hogy a betegek biztonságát, a hamis termékek leleplezését, a később feltárt hibákból adódó károk csökkentését az egészségügyben is nyomon lehessen követni, a globálisan alkalmazható eszközrendszerrel biztosítani.
Három napon át tart Budapesten a 28. Nemzetközi Egészségügyi Konferencia és Kiállítás, aminek a GS1 globális, nonprofit szabványügyi szervezet a rendezője. A programra 43 országból érkezett több mint 300 egészségügyi szakember. A résztvevő a konferencia keretében megismerheti az egészségügyi ellátási láncok legújabb hatékonyságnövelő trendjeit, a szektornak szánt legújabb szabványmegoldásokat és szabványalapú szolgáltatásokat, amik többek között a jogszabályoknak való megfelelést és a korszerű betegbiztonsági folyamatok bevezetését segítik elő.
A GS1 globális szervezetnek az Egészségügy évtizedek óta kiemelt szektor. - Az egészségügyi szektor szakértőit világszerte egyazon cél vezérli: a betegeket a lehető legjobb színvonalú ellátásban részesíteni. A globális szabványok segíthetnek az olyan célok elérésében, mint amilyen páciensek biztonsága, a költséghatékonyság megvalósítása, emellett pedig csökkenthetik az adminisztrációs terheket, így a betegápolók sokkal több időt tölthetnek munkájuk legfontosabb részével, a páciensek ápolásával – emelte ki Ulrike Kreysa, a GS1 Központi Irodájának egészségügyi szektorért felelős elnökhelyettese.
A jogszabályalkotók újabb és újabb rendeleteket fogalmaznak meg a betegek védelmére, amelyre példa az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszernyilvántartási Hivatal (FDA) orvosi eszközökre és orvostechnikai műszerekre vonatkozó nemrég bevezetett ún. UDI szabályozása, vagy a bevezetés előtt álló uniós Gyógyászati Segédeszköz rendelet, a gyógyszerhamisítás elleni direktíva bevezetési ütemtervének előrehaladott állapota, nem utolsó sorban az Európai Tanács október 2-i döntése, melynek értelmében formálisan elfogadta az APEC nyomonkövetési ajánlásait gyógyászati eszközök nyomon követési jellemzőire vonatkozóan.
A GS1 szabványok lehetővé teszik, hogy egyedileg azonosított termékek kerüljenek forgalomba a teljes egészségügyi ellátási láncban, lehetővé téve a rendszer átláthatóságát a bekerülés pontjától a végpontig, függetlenül attól, hogy hol és mikor kapja meg az adott gyógyszert, kezelést a páciens. A GS1 gyártókkal, kis- és nagykereskedőkkel, egészségügyi szolgáltatókkal működik együtt annak érdekében, hogy a betegbiztonság jelentős növekedését, a jogszabályoknak történő könnyebb és jobb megfelelést nem utolsó sorban a működési hatékonyságot mielőbb realizálhassák a gyakorlatban.
Ahogyan a két éve megjelent McKinsey piackutató cég felmérése is rámutatott, a jelenlegi riasztóan magas, gyakran halálhoz vezető gyógyszerelési hibák helyett a GS1 rendszer nyújtotta lehetőségek olyan konkrétan, realizálható előnyöket biztosíthatnak, melyek által évente közel 22-43000 életet menthetnénk meg, és felére csökkenthetnénk a helytelen kezelés következtében keletkező cselekvőképtelenségeket. 2 Csaknem 2 milliárd dollár értékű veszteséget okozó gyógyszerhamisítási kísérletet küszöbölhetnének ki a rendszerből, nem utolsó sorban 40-100 milliárd dolláros megtakarítást érhetnének el az egészségügyi ellátási láncokban világszerte.
Hazánkban, ha nem intenzíven, de a kórházi ellátásban és az orvostechnikai eszközök terén is némi érdeklődés érzékelhető a szakemberek körében.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!