• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Biogyógyszerek célkeresztjében a ráksejtek

Gyógyszerpiac Forrás: Weborvos

Fehérje és szoftverek: a GE nyerő kombinációja a rákellenes gyógyszerek előállításában.

A hagyományos gyógyszerekkel ellentétben az élő szervezetekből származó biokészítményeket genetikailag módosított baktériumokból vagy tartályokban (úgynevezett bioreaktorokban) tenyésztett speciális sejtekből állítják őket elő. Ezek a gyógyszerek a cukorbetegségtől kezdve a rákon át az immunbetegségekig szinte mindenre hatékony gyógymódot ígérnek - ismerteti a GE közleménye.

„A baktérium- és sejtkultúrák gyakorlatilag gyógyszergyáraknak tekinthetők" – mondja Lotta Ljungqvist, uppsalai GE Healthcare Life Sciences üzletágáénak biofolyamatok kutatásáért és fejlesztéséért felelős vezetője. „Ez egy természetes folyamat, amely rendkívül hatékony gyógyszerek kifejlesztését eredményezi. Ezeknek a gyógyszereknek azonban színtisztának kell lenniük a nem kívánt mellékhatások elkerülése érdekében."

A tudósok úgy módosítják a a baktériumok és sejtek DNS-ét, hogy molekulákat – például inzulint –, monoklonális antitesteket, sőt, vakcinákat hozzanak létre. A beteg szervezetében aztán a fehérjék, mint például a monoklonális antitestek rátapadnak a rákos sejtekre és célként megjelölik őket. Így lehetővé válik, hogy az immunrendszer „meglássa" a megjelölt sejteket és elpusztítsa őket.

„A biogyógyszerek használatával újfajta betegségekkel is felvehetjük a harcot, ráadásul ezeknek a szereknek nincs annyi mellékhatása, mint némely hagyományos orvosságnak" - mondja Ljungqvist. „A sejt- és mikroorganizmus-gyárak azonban mindenfélét »termelnek«. Rendkívül kifinomult eszközökre van szükségünk ahhoz, hogy kiválasszuk a megfelelő fehérjéket az elegyből, hogy a gyógyszerek a kívánt hatást fejthessék ki."

Fehérje és szoftverek
A GE svédországi Uppsala gyára, amely az Amersham 2004-ben történt felvásárlásakor került a GE tulajdonába, már évtizedek óta foglalkozik ilyen anyagok fejlesztésével, sőt, több Nobel-díjas is közreműködött a technológia kidolgozásában. Ljungqvist szerint a GE mérnökei eddig már mintegy 300 fehérje-kiválasztó részecskekombinációt készítettek eddig.

A vállalat most azt tervezi, hogy szoftverek és a GE Predix felhőalapú platformja segítségével adatokat gyűjt a biomanufaktúrás folyamatokról és elemzi őket, hogy elősegítse a gyógyszerek előállításának optimalizálását és a termelékenység növelését is elősegíti.

„Olyan gyógyszereket gyárthatunk, amelyek csak egyetlen embert vagy egy nagyon kis betegcsoportot vesznek célba. Ez nagyon különbözik a tömeges használatra szánt gyógyszerektől, ezért óriási lehetőséget jelent egy, a miénkhez hasonló üzletág számára."

(A képen: A vakcinák megtisztításához használt porózus gyantarészecske. A képen jól láthatók a belsejében „elkapott" fehérjék, melyek sárga, zöld és kék színnel vannak jelölve. Forrás: GE Reports)