Ez a változás derült ki a Deloitte és a Scale Research reprezentatív felméréséből.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott összefoglaló szerint a legtöbb biztosítása arányaiban a 30-39 és az 50-59 év közötti korcsoportba tartozó válaszadóknak van.
Az adatok szerint a tavalyi 32 százalékhoz képest 42 százalékra nőtt azok aránya, akik bonyolultnak találják a biztosítási szolgáltatásokat.
A megkérdezettek 37 százaléka válaszolta azt, hogy azért nem köt biztosítást, mert nem engedheti meg magának.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kivételével, ahol a hagyományos és az online csatornák aránya nagyjából 50-50 százalékos, a személybiztosítások esetén továbbra is a hagyományos, fizikai csatornák szerepe a legjelentősebb.
A felmérés szerint a nyugdíjbiztosítás esetén a 40 év alattiak, az egészségbiztosításoknál a 30 év alattiak és az 50-es éveikben járók a leginkább alulreprezentáltak. A Deloitte közleménye szerint ez főként azzal függhet össze, hogy általában 30 év felett válik valaki családossá, így az egészségre vonatkozó gondoskodás főként ekkor kezdődik meg, 40 év felett pedig már a nyugdíjtermékek válnak népszerűbbé.
A nyugdíjbiztosítások elterjedtsége 110 ezer forint nettó jövedelem után emelkedik meg erősen, míg az egészségbiztosítások jelentősebb elterjedése a 150 ezer forint feletti nettó jövedelemmel rendelkezők között látható.
Az egészség- és nyugdíjbiztosítások aránya a népességhez képest a központi régióban, elsősorban Pest megyében a legalacsonyabb, ez részben azzal magyarázható, hogy a biztosításkötés szempontjából kedvezőtlen demográfiai jellemzők, például a fiatalabb lakosság is erre a régióra koncentrálódik - derült ki a felmérésből.