• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Bőrgyulladást okozhatnak az ernyősvirágzatú növények

Hírek 2019.08.01 Forrás: MTI
Bőrgyulladást okozhatnak az ernyősvirágzatú növények

A növények furokumarinokat tartalmaznak, amelyek hatására viszkető, égő érzés jelentkezik. 

Bőrgyulladást okozhatnak az ernyősvirágzatú vadon élő és termesztett növények is, amelyek sejtnedve a bőrfelületre kerülve égési sérülésre emlékeztető hólyagosodást idézhet elő, ezért fokozott óvatosságra int a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján megjelent közleményben.

A vadon termő ernyősök közül a vadmurok, a pasztinák, a közönséges medvetalp, az erdei turbolya és az erdei angyalgyökér, míg a termesztettek közül a zeller, a petrezselyem, a sárgarépa és az édeskömény többszöri érintése is bőrgyulladást okozhat. 

A Magyarországon néhány helyen megtalálható kaukázusi medvetalp és Sosnowsky-medvetalp pedig súlyos bőrgyulladást képes kiváltani, miután már egyszeri érintésük után is erősen fényérzékennyé válik a bőr. 

Az ernyősvirágzatú növényeknél a szár, a levelek, a virágok, sőt több fajnál a termés és a gyökerek is furokumarinokat tartalmaznak. A növények megérintésekor a sejtnedvük a bőrfelületre kerül, többszöri érintkezés hatására a bőr az adott területen fényérzékennyé válik. A furokumarinok a napfény UV-sugarainak hatására bomlanak, a képződő bomlástermékek hatására égő érzés jelentkezik, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, súlyosabb esetekben 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. 

Mindez azonban megfelelő védőöltözettel megelőzhető - írták, és megjegyezték, hogy ha az óvatosság ellenére mégis a bőrfelületre jut az ernyősvirágzatú növények sejtnedve, azt minél előbb le kell mosni, az érintett területet ruhával kell letakarni, hogy ne érje napfény. Súlyos tünetek esetében pedig bőrgyógyászhoz kell fordulni - olvasható a hivatal honlapján.