Dohányzás-leszokás: a WHO szerint biztatóak a tendenciák

A szív- és érrendszeri megbetegedések közé tartozik a koszorúér-betegség, az agyi érbetegségek és a szívbillentyű-rendellenességek. Világszerte 17,7 millió ember halálát okozzák ezek a betegségek, mely az összes haláleset egyharmada - áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a csütörtöki Dohányzásmentes Világnap alkalmából kiadott közleményéből.

A WHO Európai Régiójában, ahol a felnőttek 28%-a dohányzik, a 2015-ben elhunyt 4,2 millió dohányos 46%-a szív- és érrendszeri betegség következtében vesztette életét. A szív- és érrendszeri halálozás (mindkét nemben, minden életkorban) Közép- és Kelet-Európában, illetve Közép-Ázsiában közel kétszer akkora, mint Nyugat-Európában, és többségük a férfiak körében bekövetkező elkerülhető haláleset. Magyarországon, ahol a felnőttek 28%-a dohányzik (a férfiak 34%-a), a szív- és érrendszeri betegségek évente kb. 62 ezer halálesetért felelősek.

“Az utóbbi években biztatóak a tendenciák” - mondta dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Igazgatója. “Egyre többen hagynak fel a dohányzással és egyre tájékozottabbak a kockázatokkal kapcsolatban. A szívbetegségekben szenvedő és agyvérzésen átesett dohányosok családja és barátai már gyanítják, hogy a dohányzás lehetett a felelős. Nem tévednek. A kormányok is tisztában vannak azzal, hogy a dohányzás visszaszorítása pozitív hatással van nemcsak a lakosság egészségére, de az ország gazdaságára és egészségügyi rendszerére is. Az ország lakosságának egészsége az ország jólétének kulcsa. Magyarország lakossága sokat profitál a dohányzás visszaszorítására irányuló rendelkezések alkalmazásából.”

Az Európai Régió országaiban a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményével (WHO Framework Convention on Tobacco Control) összhangban egyre nagyobb számban bevezetett rendelkezések bizonyítottan jelentős változást hoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések terén. Ilyen többek között a dohánytermékek adójának és ezáltal árának emelése; az egységes csomagolás bevezetése és a csomagoláson elhelyezett nagy grafikus egészségügyi figyelmeztetések; a dohánytermékek hirdetési tilalma; a passzív dohányzásnak való kitettség megszüntetése a zárt munkahelyeken, közösségi helyeken és a tömegközlekedés során; valamint az aktív és passzív dohányzás veszélyeit bemutató hatékony kommunikációs kampányok.

A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye mentén, hasonlóan az Európai Régió más országaihoz, az elmúlt években Magyarország is számos intézkedést vezetett be a dohányzás visszaszorítása érdekében. Ilyen az új, módosított dohánytermékekre is vonatkozó dohányzási tilalom a beltéri és bizonyos kültéri közösségi helyeken, a dohánytermékeket árusító boltok számának drasztikus csökkentése, a jövedéki adó emelésével növekedő fogyasztói árak, továbbá az egységes csomagolásra és a grafikus egészségügyi figyelmeztetésekre vonatkozó szabályozás.

Ezek az intézkedések mind a rendszeres, mind az alkalmi dohányzók körében csökkentették a dohányosok számát. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szakértőinek jelentése szerint a dohányzási gyakoriság a 2003-ban mért 34%-ról 2014-re 28%-ra csökkent. A férfiak 34%-a, a nők 22%-a dohányzik. A nők esetében ez az arány sajnos továbbra is a legmagasabbak között van Európában.

A dohányzók arányának további csökkentése érdekében a magyar szakpolitikai döntéshozók és szakértők a WHO-val együttműködésben különös hangsúlyt fektetnek az egészségfejlesztési programokra, ezen belül is a prevencióra és a leszokás támogatására.