• nátha
    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

    • A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

      A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

    • Honnan ismerhetjük fel a nátha szövődményét?

      Honnan ismerhetjük fel a nátha szövődményét?

  • melanóma
    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

    • Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

      Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

  • egynapos sebészet
    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

    • Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

      Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

Ne gyújts rá! – Csökkenhet a szélütés esélye is

Hírek 2018.05.30 Forrás: Magyar Stroke Társaság Szerző:
Ne gyújts rá! – Csökkenhet a szélütés esélye is

A dohányzás 1,5-2-szeresre növeli az iszkémiás és a vérzéses stroke kialakulását. 

Tizenkilenc percenként meghal valaki, ugyanakkor évente 7 millióan veszítik életüket a dohányzás következtében, ebből közel 900 ezer ember passzív dohányzás miatt hal meg. E káros szenvedély megháromszorozza a stroke kockázatát. Ne gyújts rá! A Nemdohányzók világnapja alkalmából a dohányzás veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére és a dohányzásmentes életmód előnyeire hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Stroke Társaság /MST/

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. A felmérések szerint a Föld 15 évesnél idősebb lakóinak egyharmada, vagyis csaknem 1, 3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. Az áldozatok mintegy 20 százaléka a nők köréből kerül ki, ugyanakkor 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk csaknem 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek.

A "dohányzási világranglistán" hazánk dobogós helyet foglal el. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként meghaladja az évi háromezer szálat. Ezek a szálak egymás mellé helyezve mintegy 250 métert tesznek ki, vagyis a magyarok mintegy kétmillió kilométernyi cigarettát - az Egyenlítő hosszának 48-szorosát - füstölnek el évente.

A dohányosok körében 2-4-szer nagyobb a szívkoszorúér-megbetegedések és a szélütés kialakulásának valószínűsége, mint a nemdohányzóknál, a passzív dohányos felnőttek esetében pedig 25- százalékkal magasabb ez a kockázat- hangsúlyozta Szapáry László az MST elnöke. A stroke a harmadik leggyakoribb halálok világszerte, Magyarországon az elsők közt szerepel. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett és még életben lévő beteg él közöttünk.

Több tényező ismert, amely a szélütés kockázatát növeli. Mindenekelőtt az érelváltozások kialakulásának csökkentésére hívnánk fel figyelmüket, hiszen a stroke-események túlnyomó többségében érelmeszesedés áll a háttérben A cigarettafüstben található méreganyagok ugyanis befolyásolják a szervezet működését. Károsítják az ereket, rontják a vérkeringést, megemelik a vérnyomást, hosszabb távon érszűkület is kialakulhat, elsősorban a végtagokban. A dohányzás az agyérbetegségek kialakulásának mintegy 10-15 százalékáért felelős. A dohányzás segíti az iszkémiás és a vérzéses stroke kialakulását. 1,5-2-szeres rizikónövekedéssel jár, erős dohányosok esetében sokkal kifejezettebb. A káros szenvedély abbahagyása után a kockázat fokozatosan megszűnik- fűzte hozzá az MST elnöke.

Az  emberek többsége jól tudja, hogy a nikotinfüggőség veszélyes, ugyanakkor nem gondolnak a következményekre. Pedig ha időben abbahagyjuk a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatók. A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál pl. a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna. Ugyanakkor, ha  valaki a dohányzást abbahagyja, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek, és ez a folyamat a későbbiekben tovább  folytatódik.

20 perc múlva vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, 24 óra múlva a szén-monoxid kiürül a szervezetből, a tüdő elkezdi kitakarítani a fölösleges nyálkát és az égéstermékeket a légutakból, 48 óra múlva a szervezetből kiürült a nikotin, így újra erősebben érzi az ízeket és az illatokat, 72 óra múlva hörgőgyulladása enyhül, könnyebben lélegzik, energikusabb lesz, 2-12 hét múlva a szervezetben javul a vérkeringés, így a dinamikus terhelés, pl. séta, futás is könnyedebben végrehajtható, 3-9 hónap múlva a tüdő 10%-kal nagyobb hatékonysággal működik, így megszűnnek a köhögési rohamok, a terhelésre jelentkező fulladás, 1 év múlva 25%-kal csökken a heveny szívizom elhalás kialakulási lehetősége, és 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén. A heveny szívizom elhalás esélye megegyezik a soha nem dohányzókéval - fejezte be gondolatait Szapáry doktor.

A dohányzásról való lemondás számos egyéb nyereséggel is jár, jobb lesz a közérzetünk, javul a teljesítőképességünk, jobb lesz a leheletünk, kifehérednek a fogaink, körmeink, kitisztul a hangunk, kisimul, egészségesebb lesz a bőrünk, kifényesedik a hajunk.

A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Stroke Társaság azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább május 31-én  ne gyújtson rá, s ha teheti akkor mondjon búcsút a káros szenvedélyének. Ha nem teszünk ellene, akkor a korunk pestisének tartott szenvedélybetegség okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait.

Május 31-e a Nemdohányzók Világnapja, melyet azzal a céllal hívott életre az az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1987-ben, hogy ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire.

A dohányfüstnek két formáját különítjük el. Fő füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze. Az aktívan dohányzók a fő füstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. A főfüst és a mellékfüst közel azonos összetételű, de kimutatott, hogy a mellékfüstben az egészségkárosító elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok és rákkeltők nagyobb mennyiségben vannak jelen. Bármilyen megdöbbentő, de a passzív dohányzás legalább kétszer olyan károsító hatású, mint az aktív.

A környezeti dohányfüst-hatás csecsemőkorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcső és hörghurut gyakoriságot, a tüdőgyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok. A dohányzó szülők gyermekei között gyakoribb a krónikus köhögés, köpetürítés. Zárt helyiségben a dohányfüst azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. Dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatott, hogy dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák előfordulása. A passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. bölcsőhalál előfordulása.

A dohányzásról leszokni sokféle módszerrel lehet. A dohányosok nem egyformán reagálnak a különféle módszerekre, temperamentumtól, alkattól függően az egyik embert érzelmileg, míg a másikat racionálisan lehet meggyőzni a leszokás előnyeiről. A leszokást számos körülmény nehezíti, így elsősorban a nikotinmegvonási tünetek, az evéskényszer és a nem ritka következményes testsúlynövekedés. Tartós nem dohányzás alkalmával a szervezet hiányolja a megszokott mérget, mely jellegzetes hiánytünetekben nyilvánul meg: feszültség, nyugtalanság, türelmetlenség, romló koncentrálóképesség, fejfájás, alvászavar, gyomor-bélrendszerei panaszok, pl. székrekedés jelentkezhetnek. A nikotinmegvonási tünetek átmenetiek, néhány nap-hét alatt teljesen megszűnnek. Általában az idő múlásával fokozatosan csökkennek, de hullámzó intenzitással is jelentkezhetnek: kedvezőbb időszak után váratlanul hevesebb nikotin-éhség jelentkezhet, mely percek (kb. 5 perc) alatt spontán megszűnik.

Néhány jó tanács a leszokni vágyóknak:

• Hagyjon időt saját magának!

• Készüljön tudatosan!

• Pontosan tervezze meg, hogy miért, hogyan és mikortól fogja kezdeni a „cigaretta stop”-ot.

• Tüntessen el a környezetéből mindent, ami a dohányzásra emlékezteti, pl. öngyújtót, hamutartót.

• Takarítsa ki lakását, autóját, mossa át ruháit, hogy megszűnjön a cigaretta szaga a környezetében.

• Nyugodt időszakot válasszon, pl. szabadságot, hosszú hétvégét a leszokás elkezdésére.

• Próbáljon meg találni valakit a baráti körében vagy a családjában, akivel együtt szokhat le!

• Rövid időszakokra tervezzen, ezért tűzzön ki célul magának egy napot, egy hetet, két hetet, négy hetet, tíz hetet, amikor nem dohányzik. Ha elérkezik az egyes időszakok végéhez, lepje meg magát valamivel (pl. egy új könyvvel, CD-vel, kirándulással, stb.). Az igazán nagy jutalmat hagyja a program végére, amit méltón megünnepelhet!

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink