Egészségügyi témákban is interpelláltak a képviselők

MSZP: lesznek orvosok a budapesti kórházakban?

Tóth Csaba (MSZP) értékelése szerint akadozva halad az Egészséges Budapest-program, illetve az annak keretében megvalósuló centrumkórházak építése. Szerinte aggodalomra ad okot az országos orvos- és ápolóhiány is. Hogyan biztosítják, hogy a budapesti emberek megfelelő ellátáshoz jussanak és legyen elég orvos, illetve ápoló? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szóvá tette, hogy a szocialisták kormányon több kórházat is bezártak, hatezer dolgozót elbocsátottak, elvettek egyhavi bért a megmaradt dolgozóktól, a betegeket pedig a vizitdíjjal sarcolták.

Közölte, az Egészséges Budapest-program halad, tavalyi, az idei és a jövő évi költségvetésekben 30-40 milliárd forintos tételek vannak arra. Az összeg nagyobb részét műszerek vásárlására fordították, kisebb részét a négy nagy centrumkórház, a társkórházak tervezésére - magyarázta.

Kitért arra, hogy míg a szocialista kormány utolsó évében 845 orvos ment külföldre dolgozni, tavaly 334.

A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 113 igen, 39 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta.

DK: miért tesz különbséget a kormány a családok között? 

Varju László (DK) rámutatott, hogy az otthonápolás keretében nemcsak gyermekeket, hanem más családtagokat, szülőket, házastársakat is ápolnak az érintettek. 33 ezer emberről van szó, és a kormány azt gondolja, hogy ellátásuk 15 százalékos emelése elégséges - tette hozzá. Azt firtatta, miért tekinti a kormány kevésbé elismerésre méltónak a szülő, a testvér, vagy az unoka ápolását, mint a gyermekét. A családok sokfélék, a tragédia nem tesz különbséget közöttük, önök miért tesznek? - kérdezte. 

Novák Katalin, az Emmi családügyi államtitkára szerint a DK-nak kellene szégyellnie magát, mert a határon túli magyarokat nem tekinti a magyarság részének.

Elmondta, míg 2005 és 2010 között 15 százalékkal, addig 2010-től a mostani döntéssel együtt 270 százalékkal emelkedik az ápolási díj. Azok, akik nem a gyermekeiket ápolják 30 százalékos emelésben részesülnek több lépésben, először 15 százalékkal - mondta. Hozzátette: az önellátásra képtelen gyereküket ápolók juttatását 100 ezer forintra emelték, majd tovább emelik az ápolási díjukat a minimálbér összegéig.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház 109 igen, 39 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta.

LMP: mikor kapják meg a Honvédkórház dolgozói a megígért béremelést?

Demeter Márta (LMP) arra várt választ, mikor kapják meg a Honvédkórház dolgozói a megígért fizetésemelést. A kórház sürgősségi centruma mára az összeomlás szélére került, a megígért béremelést pedig többen nem kapták meg - mondta.

A Honvédkórház több mint egymillió emberért felel a területi kötelezettség és az igényjogosultak alapján - hívta fel a figyelmet.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára azt válaszolta: Demeter Márta felszólalása minden alapot nélkülöz, rosszindulatú, az LMP-s képviselőnek "halványlila gőze sincs" arról, mi van a Honvédkórházban. Az intézményben ugyanis nemhogy válsághelyzet nincs, hanem épp az ellenkezője az igaz, minden pótlékot, béremelést megkaptak az orvosok időben, a kórház vezetése és a tárca pedig mindent megtesz a dolgozók megbecsüléséért - közölte.

Demeter Márta nem fogadta el a választ, a Ház viszont 111 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett jóváhagyta.

Az LMP a légszennyezés miatt interpellált

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte: miért kell évente egy városnyi embernek meghalnia Magyarországon a légszennyezés miatt? Utalt arra: 1990 óta ugyan számottevően csökkent a finom szállópor kibocsátása a kontinensen, a helyzet mégis drámai. Közlése szerint egy friss adat azt mutatja: 2016-ban az Európai Unióban félmillióan haltak meg e probléma miatt, majd megemlítette, 15 ezerhez közeli a magyarországi halálozási szám, ennél a tagállamok közül csak Bulgáriában rosszabb a mutató.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára jelezte: tisztában vannak a finom por hatásaival, a kormányzat pedig jelentős lépéseket tett a helyzet javítása érdekében.

Közlése szerint 160 milliárd forintot fordított a költségvetés erre a célra, itt említve a tudatosság érdekében rendezett kampányokat, a teherjárművektől védet területeket, a buszcsere-programot, és az útdíj-rendszer módosítását is.

Kitért arra is: a fűtéskorszerűsítési programok 412 ezernél több háztartás számára tettek lehetővé fejlesztést, megjegyezve, készül a levegőterhelés csökkentésének országos programja, amely megvalósulása esetén felével is csökkentheti a kockázatokat.

Az interpelláló képviselő nem fogadta el a választ, a plénum viszont - 115 igen és 36 nem szavazattal, két tartózkodás mellett - igen.