Egy nap a dohányzásról való leszokásért

Minden év novemberének harmadik csütörtökén - idén november 17-én - tartják a Ne gyújts rá! Világnapot, melynek célja amellett, hogy felhívja a dohányzás veszélyeire a figyelmet, az, hogy legyen az évben egy olyan nap, amikor a dohányosok nem gyújtanak rá.
Kiemelt kormányzati célkitűzés, hogy a magyar lakosság egészségi állapota folyamatosan javuljon, az egészségben eltöltött évek száma növekedjen.

Magyarországon a dohányzás súlyos népegészségügyi és nemzetgazdasági probléma, a szív- és érrendszeri, daganatos és légzőszervi megbetegedések egyik fő kockázati tényezője. A dohányzás következtében több mint húszezer ember hal meg évente, éppen ezért Magyarországon a dohányzás visszaszorításáért folytatott küzdelem továbbra is egészségpolitikai prioritás. Ennek érdekében a kormány az elmúlt években számos intézkedést vezetett be - összegezte az egészségügyi államtitkárság közleménye a világnap kapcsán.

2012-től fő szabály szerint tilos a közforgalmú zárt légterű helyeken, közösségi terekben a dohányzás, 2013-tól pedig a dohánytermékek túlnyomó része csak képekkel és illusztrációkkal kombinált egészségvédelmi figyelmeztetésekkel ellátott csomagolással hozható forgalomba. 2013 decemberétől számos tüdőgondozóban dohányzás leszokást támogató csoportos tanácsadás valósult meg, továbbá az egészségfejlesztési irodák egyik kiemelt feladata is a dohányzás megelőzése és a leszokás támogatása.

2016. augusztus 20-án hatályba lépett a dohánytermékek csomagolását szabályozó kormányrendelet módosítása, amely szerint az új dohánytermékek már csak egységes csomagolásban kerülhetnek piacra.

Az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök egyre népszerűbbek, azonban fogyasztásuk fokozott egészségügyi kockázatokkal jár.

A kormány prioritásként kezeli az egészségügyi ellátórendszer megelőzési szemléletű fejlesztését, hiszen a lakosság jó egészségének megőrzése, illetve fejlesztése egyéni és társadalmi felelősség. A dohányzás visszaszorítása az egyik leghatékonyabb népegészségügyi beavatkozás, melyben szerepe van a rászokás megelőzésének és a leszokás támogatásának egyaránt.

Lábaink lappangó veszedelme
A világon a Föld lakóinak egyharmada, több mint egymilliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg több mint 3 millió ember halálát okozza évente. A dohányzás egyik igen súlyos következménye, az alsó végtagi érszűkület, amely gyakran akár mindkét láb elvesztéséhez vezethet. A betegség nőknél korábban jelentkezik, mint a férfiaknál – hívta fel a figyelmet a világnapon a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) közleménye.

Hazánkban évente 6000-8000 amputációt végeznek, amelyek jelentős részben a dohányzásra vezethető vissza. 65 év felett minden ötödik embernek perifériás érbetegsége van – érvel Prof. Pécsvárady Zsolt, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) elnöke. Az aktív dohányzás önmagában ötszörösére emeli az érszűkület kialakulásának esélyét. A már leszokott dohányosok esetében a kockázat mértéke jelentősen csökkenthető, és a vizsgálatok eredményei alapján soha nem késő megkezdeni a leszokást.

Ugyanakkor egészen megdöbbentő, hogy azokhoz képest, akiknek nem kellett rendszeresen mások füstjét szívniuk, a passzív dohányosoknál 20 százalékkal nagyobb volt az érszűkület rizikója.

Tudjuk, hogy az érszűkület kialakulásának számos rizikótényezője van, de tény, hogy a perifériás érbetegség szempontjából közel azonos mértékben a cukorbetegség és a dohányzás a legfontosabb szereplő, szemben a szíveredetű érszűkülettel, ahol a kóros vérzsírszint illetve a stroke esetében a magas vérnyomás a legdominánsabb rizikó.

A dohányzás tehát a szív-és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora, amely során a szervezetbe került anyagok károsítják az ereket és hozzájárulnak azok elmeszesedéséhez, beszűküléséhez, valamint növelik a vérrögképződés (trombózis) veszélyét. Az alsó végtagi keringészavar miatt viszont sok esetben az amputáció válhat szükségessé.

Az érszűkület kezelésének az elsődleges célja a beteg tüneteinek javítása. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő életmódváltás, a dohányzás csökkentése, lehetőség szerint végleges elhagyása, a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, koleszterin- és a vércukorszint beállítása, a testsúly karbantartása, valamint a szűrővizsgálatok elvégzése.

Az igazsághoz tartozik, hogy vannak olyan folyamatok, amelyek már nem visszafordíthatóak, tehát a dohányzás elhagyása önmagában nem old meg minden problémát. Mindenesetre csökkenti a betegség előrehaladását és a szükségessé váló érműtétek, tágítások tartós eredményességét is jelentősen javítja. Nem utolsó sorban a dohányzás egyéb szerveket érintő károsító hatása is megszűnik.

Azt állítják, hogy az érszűkület elsősorban az idősek betegsége, azonban egyre fiatalabb korosztályt érint. Ez azzal magyarázható, hogy aki húsz éves kora előtt napi egy doboz cigarettát szívott el, azoknál már negyven éves kor körül kialakulhat a betegség. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Abbahagyni csak kevesen tudják, pedig a felmérések szerint 10-ből 4-en szeretnének leszokni. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik kivédéséért - figyelmeztet a professzor.