Egyedülálló képzés indul a szöveti terápiákról

Regionális szinten egyedülálló kurzus indul szeptembertől az Egészségtudományi Karon a 2019/20-as jubileumi tanévben, amelynek pilotprogramja a közelmúltban fejeződött be. A szöveti terápiák, szövetbanki technológiák és menedzsment fakultatív tárgy elsősorban biztos elméleti alapot ad erről a kevésbé fókuszban lévő témáról, amelynek lényege, hogy miként lehet különböző emberi testből származó szöveteket (pl. csont, szaruhártya, szívbillentyű, bőr, stb.) terápiás céllal használni - adta hírül a Semmelweis Egyetem portálja.

Az ember testből származó terápiák egyik legismertebb változata a szervátültetés. Szintén egységes, áttekinthető és jól szervezett rendszerben működnek az őssejtbankok, valamint a vér és a vérkészítmények gyógyításra való használata – mondta Dr. Szabó Zoltán, az Egészségtudományi Karon (ETK) induló szöveti terápiák, szövetbanki technológiák és menedzsment kurzus vezetője. Meglátása szerint ugyanakkor a szilárd szövetek terápiás felhasználásának nincs még hasonlóan több évtizedre visszatekintő múltja, ráadásul ezekre sokkal inkább nyersanyagként lehet tekinteni, vagyis a felhasználás előtt további előkészítést, speciális technológiát igénylő szövetmérnöki munkát és szövetbanki hátteret igényelnek.

Az ETK féléves kurzusa keretében a hallgatók megismerkedhetnek egyebek mellett a terápiára használható szilárd szövetek három nagy csoportjával, ami a szem külső burok része, vagyis a szaruhártya, a kötőszövetek (csont, porc, ín, szalag, bőr, stb.), valamint a kardiovaszkuláris szövetek (szívbillentyű, érgraftok). Ilyen szövetek bizonyos esetekben élő emberekből is kinyerhetők, például a csipőprotézis behelyezés során „feleslegessé váló” és kiemelt csontrészek újrahasznosíthatók csontpótlásra. Más esetekben a halottból emelhetők ki a gyógyításra alkalmas szövetek (pl. szaruhártya, szívbillentyű), de – ellentétben a szervtranszplantációval – nem szükséges, hogy agyhalott donorról legyen szó.    

Regionális szinten elsőként az ETK vezeti be a szöveti terápiák kurzust, az idei pilotszemeszter után a 2019/20-as jubileumi tanévben immár élesben – mondta Dr. Nagy Zoltán Zsolt, a kar dékánja, hozzátéve, hogy a fakultatív kurzust a graduális hallgatók vehetik fel. Nem véletlen, hogy az ETK ad helyet ennek a képzésnek: Nyugat-Európában egyre erősödő trend, hogy különösen a kötőszövetek, csont esetében magasan képzett szakdolgozók végzik az explantációt, vagyis a szöveti anyagok kinyerését, orvosi felügyelettel. A mostani kurzus alapvetően elméleti, hiszen először jelenik meg a téma a magyar felsőoktatásban, ám később erre épülhet manuális készségeket fejlesztő posztgraduális képzés is.

A kurzus interdiszciplináris együttműködés eredménye, az előadók között az Országos Vérellátó Szolgálat, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szakemberei mellett a szöveti terápiákban érintett szakmák képviselői (Semmelweis Egyetem Szemészeti és Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, továbbá a kötőszöveti területet képviselő Petz Aladár Megyei Oktató Kórház) is megtalálhatók, valamint a kurzust kifejlesztő Meddictive Zrt. munkatársai. A kurzus vezetője, Dr. Szabó Zoltán egyben a Meddicitive Zrt. orvosigazgatója is. A magyar startup célul tűzte ki a szektor vitalizálását, a hazai szövetbanki tevékenység bekapcsolását a nemzetközi, különösen az európai hálózatba, kutatási és fejlesztési együttműködésekbe.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem