Szúnyoghelyzet: ez már invázió

Ami a laikusnak szúnyoginvázió, nem biztos, hogy valóban az, illetve az egyéni kellemetlen „szúnyogérzet” sem jelenti automatikusan az irtás kudarcát. Ezért a 24.hu Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársát kérdezte.

Valóban szúnyoginvázióról beszélhetünk abban az értelemben, hogy sokkal több a csípőszúnyog, mint az előző évek hasonló időszakában volt – erősíti meg a szakember és hozzáteszi, ártéri és oldalfoltos szúnyogokról van szó, iszonyú tömegük oka pedig az elmúlt időszak időjárásában, illetve a klímaváltozás évek óta érzékelhető hatásában keresendő.

Ez a két faj ugyanis speciális érzékszervei segítségével felkutatja azokat a területeket, amelyeket nagy esőzések, áradás során elönt majd a víz, és oda rakja le petéit, egyelőre a szárazra.

A szúnyogtojások akár tíz évet is kibírnak anélkül, hogy fejlődésnek induljanak, az elmúlt évek aszályos, száraz időszakaiban nagyon sok pete halmozódott fel gyakorlatilag az ország minden pontján a potenciális szúnyogbölcsőkben. Ezeket a helyeket nevezzük tojásbanknak.

A rendkívül csapadékos május, a Dunán levonuló ritka, kétcsúcsú árhullám most aztán mindent elöntött, évek óta halmozódó tojások milliói és milliói indultak fejlődésnek, folyamatosan ontják a vérszívókat. Így ér össze a klímaváltozás és az aktuális időjárás, bár nyilván utóbbi szélsőségessége is az éghajlatváltozás következménye. 

Sőt, Kemenesi Gábor szerint tudományos értelemben a szúnyoghelyzet kaotikus. A természetnek megvan a maga rendje, a szokásos tavaszi áradások indítják a szúnyogok fejlődését, majd az év során egyre más és más fajok jelennek meg nagyobb tömegben.

Ez a rend most felborult, az ártéri és oldalfoltos szúnyogok hirtelen nagy tömegű megjelenése egyáltalán nem szokványos június közepén. Az egyszeri embernek persze édesmindegy, 53 hazai csípőszúnyogfajunkból éppen melyiknek az egyedei kínozzák, térjünk is át az irtásra. Erről a teljes cikkben olvashat.