• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Egyetem is, kórház is: hogyan kell menedzselni?

Hírek Forrás: Semmelweis Egyetem

Nem szabad a versenyszférában szokásos módszereket teljes egészében átvenni és alkalmazni.

A „Felsőoktatási és egészségügyi intézmények működtetésének sajátosságai" címmel tartott előadást a Semmelweis Szalonban Fodor István rektori tanácsadó. A megjelenteket Dr. Szél Ágoston rektor köszöntötte, aki kiemelte: Fodor István gazdag pályája során óriási tapasztalatra tett szert azzal kapcsolatban, hogy miként lehet egy nagy intézményt tisztességesen, a törvények szerint működtetni. A rektor emlékeztetett arra, hogy a szakember hosszú ideig tagja volt az egyetem gazdasági tanácsának (gt), melyben elnöki posztot is betöltött. Miután a gt-k, mint az egyetemek számára kötelezően előírt grémiumok megszűntek, Dr. Szél Ágoston rektori tanácsadónak kérte fel Fodor Istvánt, akinek – mint mondta – véleményét azóta is számos kérdésben kikéri - olvasható az egyetem beszámolójában.

Fodor István előadásában egyebek mellett kiemelte: az elmúlt néhány évben Magyarországon a közjó fogalma, illetve a közvagyon védelme felértékelődött. A kormányzat és a fenntartók egyre többet foglakoznak a közpénzből is működtetett intézmények működésével, olyannyira, hogy ezen a területen változások várhatók a jövőben.

Az egyik legösszetettebb szerkezetű intézmények az orvostudományi egyetemek, ahol a viszonylag nagy költségvetés, valamint az összetett tevékenység miatt az évtizednyi időszak alatt kialakult működtetési gyakorlat felülvizsgálandó. Az eddigi működésekre veszélyt jelentenek a szolgáltatást, áruszállítást teljesítő „beszállítók" szabálykerülési szándékai.

A szakember kiemelte: az intézmények alaptevékenységei, céljai, feladatai a meghatározóak minden esetben. Ezt kell kiszolgálniuk a működtetés irányítóinak azzal, hogy a megoldások, a megvalósítás az esetek többségében már a működtetés feladata és felelőssége.

Fodor István szerint az intézmények működtetését szinte minden esetben meg kell újítani. A bizottsági, olykor „porlasztott" felelősséggel szemben hangsúlyosabbá kell tenni az egyén felelősségét. Az előadásban szó volt a kancellária rendszer egy „egyetembarát" változatáról is, ami a hozzászólások alapján a hallgatóság számára meggyőzőnek tűnt.

Fodor István kiemelte: a működtetés menedzselése kényes feladat, mert nem lehet és nem szabad a versenyszférában szokásos módszereket teljes egészében átvenni és alkalmazni. Ugyanakkor nagyon sok olyan szervezési, irányítási eszköz van, amely „kölcsönözhető" a gazdaság piaci szereplőitől, különösen tekintettel arra, hogy az felsőoktatásban megjelent a verseny, követelménnyé vált a felhasználói oldal és a nemzetközi összehasonlítás igényeinek követése.

Az előadás érintőlegesen tartalmazott néhány típusos hiányosságot, szabálytalanságot és törvénytelenséget is, ugyanakkor Fodor István szavai szerint az emberközpontú megközelítést, a tudás, a teljesítmény és az erkölcs hármasára épülő menedzseri szemlélet kialakítását helyezte a középpontba.

Fodor István meglátása szerint, a Semmelweis Egyetem is elindult már ezen az úton a működtetése területén. „Célszerű lenne mielőbb elérni azt az állapotot, amikor mindenki a maga helyén vigyáz a közvagyonra, és minden olyan összeget, ami ennek eredményeként a korábbi költségekhez képes megspórolható, jövedelemre, fejlesztésre lehetne fordítani a forráshiányos időszakban is – hívta fel a figyelmet.