Egyeztetik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényt

A hazai tudományos kutatói közösség tagjai csütörtöktől véleményezhetik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat javaslatai alapján a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által előkészített, a kutatóhálózat megújulását szolgáló törvénytervezetet - tájékoztatta a tárca az MTI-t csütörtökön.

A közlemény szerint a HUN-REN Irányító Testülete október 14-én elfogadta a HUN-REN kutatói közösségével előzetesen egyeztetett irányelveket a HUN-REN új működési rendszeréről. A javaslatot a HUN-REN tárgyalódelegációja, Gulyás Balázs professzor, a HUN-REN elnöke vezetésével Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter elé terjesztette.

A HUN-REN javaslata szerint a HUN-REN működését új, önálló törvény szabályozza majd, tovább növelve a kutatóhálózat autonómiáját. Az új, rugalmas és modern működési keretekhez jelentősen megnövelt - már 2025-től 18 milliárd forinttal, az eddigi forrás 50 százalékával emelkedő - finanszírozást biztosít a kormány.

A támogatás 2027-re eléri a 97 milliárd forintot, azaz a jelenlegi kétszeresére emelkedik. A törvénytervezet szerint a kormány és a HUN-REN hosszú távú, hatéves finanszírozási szerződésben rögzíti együttműködésének részleteit, valamint a finanszírozáshoz kapcsolódó teljesítményelvárásokat. Ez kiszámítható és stabil működési és pénzügyi környezetet biztosít a HUN-REN részére. A megnövelt költségvetés lehetőséget teremt a számottevő béremelésre is a kutatóhálózatban - írták.

A törvénytervezet elkészültével fontos mérföldkőhöz érkezett a HUN-REN által 2024 elején elindított és az elmúlt 10 hónapban megvalósított megújulási folyamat. A nemzetközi és hazai kutatók által vezetett tudományos és szervezeti átvilágításból a kutatói közösség által levont megállapítások, valamint az azok alapján a HUN-REN által javasolt megoldások a tervezet Országgyűlés általi elfogadása esetén már a jövő évtől megvalósulhatnak - hangsúlyozták.

A HUN-REN megerősítése nagyban hozzájárul a Neumann János-programban kitűzött célok megvalósításához: növeli a kutatóhálózat versenyképességét, tovább erősíti a magyar tudományos eredményeket, megerősíti a magyar tudomány pozícióját a nemzetközi térben. A jövőben még nagyobb hangsúly kerülhet az olyan, a magyar emberek számára kiemelt fontosságú kutatásokra, mint az egészséges öregedés, a kiemelt népbetegségek, a klímasemleges energiaátmenet vagy az agrárium vízgazdálkodásának kérdései - áll a KIM közleményében.