Csernavölgyi István: Óva intenék attól, hogy azért kelljen robottal műteni, mert a páciens olvasta az interneten.
Állami és magánkórház vezetésében Csernavölgyi Istvánnak bőven vannak tapasztalatai: egy évtizedig vezette a székesfehérvári kórházat, ahonnan Kásler Miklós kirúgta, így került az egyik legnagyobb magánszolgáltató, a Budai Egészségközpont élére. Hogyan kell kórházat építeni 2024-ben, klimatizálva lesznek-e a kórtermek, miért van szüksége egy magánszolgáltatónak sürgősségi osztályra, illetve vezetne-e újra állami intézményt – a többi között erről beszélt a 24.hu-nak, de azt is elárulta, mit szól az állami és a magánegészségügy együttműködéséről szóló készülő törvényhez, továbbá találkozott-e azóta az őt elbocsátó Kásler Miklóssal.
Tíz évig vezette az ország egyik legnagyobb kórházát, a székesfehérvárit, ahol komoly fejlesztéseket vezényelt le. Most újra kórházfejlesztésbe vágta a fejszéjét, igaz, ezúttal az egyik legnagyobb magánszolgáltató, a Budai Egészségközpont (BEK) kórházát építi fel. Mi a két feladat közötti hasonlóság és különbség?
Nem a különbségekkel és a hasonlóságokkal kezdeném, hanem azzal, hogy mi a legnagyobb pozitívum ebben: az a tapasztalat, amit nemcsak én, hanem azok a munkatársak is megszereztek Székesfehérváron, amit most hasznosítani tudnunk. A fehérvári kórház fejlesztését menedzselő csapatból jó páran a Budai Egészségközpont kórházfejlesztésében is aktívan részt vesznek, felhasználva a Fehérváron megszerzett tudást. Az akkori csapat kiegészült a BEK mellett elkötelezett, motivált kollégákkal, így még erősebbek vagyunk. Az egésznek egy hosszú távú komplex tervezés adja meg a gerincét. Az alapja a szakmaiság, ez volt a székesfehérvári és a mostani fejlesztésnél is. A népegészségügyi igényekre építjük ezt a kórházat, ugyanazokat a betegségcsoportokat érintik ezek az igények, ebből a szempontból nincs különbség a két kórházfejlesztés között. A különbség talán az, hogy az állami szektorban kórházat építeni szigorúbb mozgástérrel lehet. Itt a tulajdonosi körrel intenzíven egyeztetve arról, hogy milyen népegészségügyi problémákat akarunk megoldani, milyen házat építsünk, és milyen eszközparkot allokáljunk, nagyobb a mozgásterünk.
...
Vannak olyan szolgáltatók, amelyek vállalnak „sürgős” eseteket, de csak kevésbé súlyosakat, azoknál is többnyire tovább küldik a beteget egy állami kórházba. A BEK sürgősségije más lesz, hiszen ott lesz mögötte az intenzív osztály, így súlyosabb eseteket is fogadhatnak – olyanokat, amelyeket más magánszolgáltató nem vállal.
Ez egy egészen más feladatvállalás a részünkről. Nem arról fog szólni, hogy ül majd egy orvos a rendelőben, aki megállapítja, hogy a betegnek kórházba kell mennie, vagy sem. A mi SBO-nk egy diagnosztikai és fekvőbeteg háttérrel megerősített „kapu” lesz, ami mögött sok szakmából álló kórház áll, így fel tudjuk vállalni azokat az eseteket, amelyekre az intézmény a maga progresszivitási szintjén képes kezelést kínálni. Persze, ha valakit nem tudunk ellátni – például a súlyos égési sérültet –, őt mi is tovább fogjuk küldeni, de ez más, állami kórházaknál is így zajlik. A speciális eseteket oda küldik, ahol speciális ellátást nyújtó centrumok vannak. Az esetek osztályozása már a betegirányítás szintjén megtörténik.
További részletek a 24.hu-n.