Egyre több a mesterséges élelmiszer

Ugrásszerűen megnőhet a következő években a genetikai, biotechnológiai eljárásokkal létrehozott új növények, egyéb élelmiszeripari termékek globális terjedése. A folyamatot elsősorban az agrá­riumban zajló robbanásszerű technoló­giai fejődés hajtja, míg létjogosultságát globális társadalmi kihívásokkal indokolják. Sokan ugyanakkor óvatosak, írja a Magyar Nemzet online.

Jelentősen felgyorsulhat a közeljövőben a génmódosítással, génszerkesztéssel, egyéb biotechnológiai eljárással létrehozott élelmiszer-alapanyagok megjelenése a világpiacokon, a technológiákat alkalmazó államoknak jelentős versenyképességi előnyt adva – derül ki a hazánk mellett további 35 tagállamot tömörítő Gazdasági Együttműködési Fejlesztési Szervezet, az OECD új előrejelzéséből.

Az új fajták minél gyorsabb nagyipari engedélyezése mellett a biztonsági garanciákkal és a szigorú élelmiszer-ellenőrzési normákkal érvelnek. Az ellenzők pedig lényegében az emberi tényezőre hivatkoznak, leegyszerűsítve: lehetetlen ellenőrizni, pontosan mi zajlik a laboratóriumokban, s egy esetleges hiba, túlkapás milyen nem várt következményekkel járhat.

Az OECD kiemelte: az elmúlt 23 évben közel 192 millió hektárra nőtt a génmódosított növények vetésterülete világszerte, jelenleg 26 országban engedélyezett a köztermesztés. Emellett az Európai Uniót is beleértve 77 állam az ilyen alapanyagok felhasználásával készült termékek, takarmányfélék behozatalát, felhasználását nem tiltja, de a termesztést igen. A legnagyobb GM-termesztők az Egyesült Államok, Brazília, Argentína, Kanada és India: a globális vetésterület több mint 91 százalékát fedik le. A fejlődő országokban elterjedtebb a GM-termesztés, ezeknek a növényeknek jóval alacsonyabb a világpiaci ára. Magyarországon az alaptörvény tiltja a génmódosított termesztést, ám az unió több országában engedélyezett, például Spanyolországban is. Alapanyagként ugyanakkor számos állati és emberi fogyasztásra szánt termékben jelen van a globális piacokon.