• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Életmentés: jó az adrenalin vagy sem?

Hírek Forrás: MTI

Hirtelen szívhalál esetén az adrenalin nem óvja meg az agyszövetet.

Az adrenalin képes életben tartani a szívet, de nem óvja meg az agyszövetet hirtelen szívhalál esetén japán kutatók szerint.
Ha valaki hirtelen szívhalál következtében váratlanul összeesik és a közelben lévők elkezdik újraéleszteni, a megérkező rohammentő munkatársai a vérkeringés újraindítására gyakran adrenalint adnak. Ez sokszor sikeres, de japán kutatók most közölt adatai szerint a hosszú távú eredmény ilyen esetben esetleg rosszabb, mint adrenalin nélkül.

Az adrenalin a vészhelyzet hormonja és ennek megfelelően, ha a szív megállt, a mentők legtöbbször azonnal adrenalin injekciót adnak.

Hagihara Akihito és munkacsoportja 417 188 hirtelen szívhalál miatt kórházba szállított beteg sorsát elemezte. Ilyen sok beteg 2005-2008 között került a japán intézetekbe. Mivel a számítógépes rendszer jóvoltából a kezelés részleteit is megtalálták, kiderült, hogy 15 030 hirtelen halált halt ember kapott a kórházba szállítás előtt vagy közben adrenalint.
Valamennyi újraélesztett 18 évesnél idősebb volt és a mentőben már képzett szakemberek kezelték őket. Az adrenalint vénás injekció formájában adták. Az adrenalin hatásosnak bizonyult: a betegek 19 százalékának szívműködése megindult, hat százaléknak adrenalin nélkül kezdett verni a szíve.

A hosszú távú eredmény azonban alapvetően különbözött a korai hatástól. Egy hónappal később a hirtelen szívhalál miatt őrzőszobába kerülő betegekből az adrenalinnal kezeltek közül csak fele annyian éltek, mint a másik csoportból.
Még megdöbbentőbb volt annak fölismerése, hogy az adrenalin injekcióval újraélesztettek körül sokkal kevesebben voltak képesek egy hónap múlva ideggyógyászati károsodás nélkül jól ellátni magukat, mint a másik csoport tagjai közül. "Ez azt jelenti, hogy az adrenalin képes életben tartani a szívet, de nem óvja meg az agyszövetet" - írják a japán kutatók az Amerikai Orvosi Hetilap (JAMA) legújabb számában közölt dolgozatban.

Több szakértő máris kifejezte aggodalmát az eredmények egyoldalú értékelésével kapcsolatban. Az eddig használt adrenalin adag állatkísérletek alapján nagy adagnak számít és fontos volna tudni, hogy a kisebb, esetleg ismételt, de apró dózisok alkalmazása is ilyen vitatható eredményekkel járna-e. Ez - szó szerint - élet-halál kérdése.