Elfogadták a 2018-as költségvetést

Az Országgyűlés csütörtökön, tavaszi ülésszakának záró napján elfogadta Magyarország 2018-as költségvetését, amely 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett.

A Ház 127 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyta jóvá a kormány május elején benyújtott, és hétfőn - a hiány változatlanul hagyása mellett - több ponton módosított előterjesztését.

Az előterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban a munkából élők költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, egyúttal hangsúlyozta, a célok változatlanok: a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erősítése. Tájékoztatása alapján szinte minden terület nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat jövőre: oktatásra 81 milliárd forinttal, az egészségügyi területre 102 milliárd forinttal, nyugdíj-, családi és szociális kiadásokra 287 milliárd forinttal, a rendvédelemre 83 milliárd forinttal, gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a büdzsé. Az állam működése nullszaldós.

A szavazás előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke közölte, az egységes javaslat megfelel a stabilitási törvényben és az alaptörvényben rögzített követelményeknek.

Két új államtitkárt neveztek ki a Miniszterelnökségre
A Miniszterelnökség államtitkárává nevezte ki az államfő Aszódi Attilát és Becskeházi Attila Csabát - jelentették be a plenáris ülésen. Az ülésen ismertették Áder János köztársasági elnök átiratát, miszerint a két államtitkárt a miniszterelnök javaslatára június 8-i hatállyal nevezte ki.

Módosították a 2017-es büdzsét
Több ponton módosította az idei költségvetést meghatározó törvényt a parlament. A kormány a magyar gazdaság vártnál kedvezőbb teljesítményével, a bérmegállapodással és adócsökkentésekkel összefüggő változások átvezetésével indokolta a módosítást, amelyet 127 igen, 62 nem szavazattal fogadott el a Ház. A jogszabályban emellett az egyszeri tételekből - például a Földet a gazdáknak programból - adódó többletbevételekből forrást biztosítottak az időközben meghozott kormányzati döntésekhez.
Az államháztartás központi alrendszerének 2017-es bevételi és kiadási főösszegeit 16,2 milliárd forinttal emelték meg, amelyek így 17 867,7 milliárd forintra, illetve 19 034,1 milliárd forintra nőttek.

A parlament várhatóan szeptemberben folytatja munkáját. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)