• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Elhízást okozhat a korai antibiotikum

Hírek Forrás: MTI

Elhízott gyerekek lehetnek azokból, akik 5 hónapos koruk előtt kapnak antibiotikumot.

"Az elhízásra általában olyan járványként tekintünk, amely az egészségtelen étkezésen és a mozgáshiányon alapul, ugyanakkor egyre több tanulmány eredménye sugallja, hogy a helyzet ennél összetettebb" - magyarázta kutatásaik hátterét Leonardo Trasande, a tanulmány egyik szerzője, a New York-i Egyetem orvosi karának munkatársa.

Emésztőrendszerünk baktériumai alapvetően fontos szerepet játszanak abban, ahogyan a tápanyagok testünkben felszívódnak és hasznosulnak. Az antibiotikumok az egészségre veszélyes baktériumokon kívül elpusztítják a bélflóra, a "jó" baktériumok egy részét is, és ezen keresztül befolyásolják az anyagcsere-folyamatokat, a tápanyagok felszívódását.

Az International Journal of Obesity című szakfolyóiratban most közzétett tanulmány eredménye újra felhívja a figyelmet a potenciális veszélyekre, melyeket az antibiotikumok használata - különösen a gyerekeknél - okozhat.

Korábbi tanulmányok kezdeti eredményei a bélflórában bekövetkezett kóros változásokat kapcsolatba hozták már az elhízással, a gyulladásos bélbetegségekkel, az asztmával és más állapotokkal, ugyanakkor közvetlen, ok-okozati összefüggést eddig nem sikerült feltárni.

A mostani vizsgálatba 11 532 gyereket vontak be, akik Nagy-Britannia Avon régiójában 1991-ben és 1992-ben születtek, és részt vesznek egy hosszú távú egészségügyi tanulmányban. Az elemzés azt mutatta, hogy 7 éves korukban nagyobb volt a testtömegindexük (BMI) azoknak a gyerekeknek, akik 5 hónapos koruk előtt antibiotikumot kaptak, mint azoknak, akik nem.
A csecsemők 10 és 20 hónapos kora között még kicsi volt a különbség, de 38 hónapos korukra a korán antibiotikummal kezelt gyerekek 22 százalékkal nagyobb valószínűséggel lettek túlsúlyosak.

Azt, hogy az életkornak nagy jelentősége van a későbbi következmények szempontjából, az is mutatta, hogy azoknál a 7 éves gyerekeknél, akik 6 és 14 hónapos korukban kaptak antibiotikumot, nem találtak többletsúlyt az átlaghoz képest. A 15 és 23 hónapos koruk között antibiotikummal kezelt gyerekek 7 éves korukra némiképp nagyobb valószínűséggel lettek túlsúlyosak, ám a kutatók ezt a különbséget nem találták szignifikánsnak.

"A gazdák már évek óta tudják, hogy az antibiotikum nagyszerűen segíti őket abban, hogy piacra szánt szarvasmarháik súlyosabbak legyenek" - emlékeztetett Jan Blustein, a tanulmány társszerzője.