Az elmúlt hetekben több olyan külföldi állampolgár is járt a területen, akik ASP-vel súlyosan fertőzött országból érkeztek.
A Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének területén, azon belül a Disznóskert nevű körülkerített erdőrészen tömegesen hullottak el vaddisznók, 170-et is meghaladhatja a megtalált tetemek száma. Az állatok halálának oka minden valószínűség szerint sertéspestis, írja a 444.hu. Ezen a szakaszon különösen nagy sűrűségben élnek a vadásztársaságok számára tenyésztett állatok. A terület ráadásul szó szerint néhány méterre fekszik a Budát körbeölelő erdők szélétől.
A Nébih hivatalos válaszában nem erősítették meg, hogy 170 elhullott állatot találtak. Ezt írták: „Valóban találtak elhullott vaddisznókat a Budakeszi Erdészet elkerített vadászterületén. Az állategészségügyi szolgálat haladéktalanul megkezdte a vizsgálatot, az még folyamatban van, eredménye a későbbiekben várható. Valóban erős a gyanú az ASP megjelenésére, mivel az elmúlt hetekben több olyan külföldi állampolgár is járt a területen, akik ASP-vel súlyosan fertőzött országból érkeztek”
Azt is hozzátették: „Az országos főállatorvos elővigyázatosságból, a vizsgálatok megkezdésével párhuzamosan, elrendelte az érintett területen a vaddisznó hullák fokozott keresését. Ez zajlik jelenleg.”
A Nébih további konkrét intézkedéseket tehát nem említett.
Ez azért érdekes a lap szerint, mert egy jó héttel ezelőtt írta meg a HVG, hogy az Agrármininisztérium titokban tervet dolgozott ki a Magyarországra kelet felől bekerült járvány kezelésére. A nyáron elkészült akcióterv szerint radikális eszközökkel kell megakadályozni, hogy a járvány elterjedjen az országban, veszélybe sodorva a nemzetgazdasági fontosságú magyar sertésexportot, és az ágazatban dolgozó majdnem 300 ezer ember megélhetését. A radikális eszközök a tárca szakértőinek javaslata szerint közelebbről azt jelentik, hogy az ország fertőzéssel érintett területein ki kell irtani minden háztáji, kis létszámú sertésállományt, állami kártalanítást fizetve a tulajdonosoknak.
A minisztérium helyzetértékelés szerint ugyanis nem a nagyobb, jól ellenőrzött telepek a veszélyesek járványügyi szempontból, hanem a „háztáji tartásban, néhány sertésből álló állományok", mivel az otthon tartott sertéseknél „valósulnak meg legkevésbé a járványvédelmi megelőző intézkedések”.