Elhunyt Christian de Duve

Kilencvenöt éves korában elhunyt Christian de Duve belga biokémikus, sejtkutató, az orvosi Nobel-díj 1974-es kitüntetettje. A Le Soir című belga lap hétfői jelentése szerint az idős kutató szombaton halt meg, a családtól származó információk alapján átsegítették a halálba. Maga a Nobel-díjas sejtbiológus kérte, hogy részesítsék eutanáziában. Egészsége jelentősen megromlott az utóbbi hónapokban. A Le Soir arról is beszámolt, hogy a tudóst a lehető legszűkebb körben temetik el, de június 8-án tartanak egy nyilvános megemlékezést is a tiszteletére.

De Duve 1917-ben, Nagy-Britanniában született, szülei a világháború elől menekültek a szigetországba, ahonnan 1920-ban tértek vissza Belgiumba. Christian de Duve a Leuveni Egyetemen szerzett diplomát, és már tanulmányai alatt elkezdte az inzulin hatásmechanizmusával kapcsolatos kísérleteit. 1947-től alma materében kémiát adott elő, 1951-ben professzorrá nevezték ki.
Tudományos kísérletei során azonosított egy új sejtszervecskét, és lizoszómának nevezte el. Az általa vezetett munkacsoportnak kiemelkedő szerepe volt az 1950-es évek elején bevezetett sűrűséggradiens-centrifugálás elméletének és technikájának kifejlesztésében.

1962-ben a New York-i Rockefeller Intézet professzora lett. Jórészt neki köszönhető az a felismerés, hogy az úgynevezett raktározási betegségek oka a lizoszomális enzimek csökkent aktivitása. Az 1970-es évek elején a sejtbiológiai és molekuláris biológiai alapkutatási eredmények gyakorlati alkalmazását elősegítendő Belgiumban megalapította a Nemzetközi Celluláris és Molekuláris Patológiai Intézetet. A Nobel-díjat 1974-ben megosztva kapta a sejt strukturális és funkcionális szerveződésével kapcsolatos kutatásaiért honfitársával, Albert Claude-dal, valamint George Emil Palade román-amerikai kutatóval.

Christian de Duve halálával kapcsolatban Elio di Rupo belga miniszterelnök kijelentette, hogy az elhunyt kivételes tudós volt, akinek munkássága nagy előrelépésekhez vezetett az orvostudományban.