A GYEMSZI megalakulása óta vezette az intézet humánpolitikai osztályát.
Emberséges,melegszívű, mosolygós, nagy tudású, korrekt, nagyra becsült, kiváló kolléga ment el közülünk. A GYEMSZI megalakulása óta magas fokú szakmaisággal vezette a Humánpolitikai Főosztályt.
Szakmai élete a magyar közszolgálathoz kötődött, 1990 óta elkötelezetten dolgozott a közigazgatás humánpolitikai fejlesztéséért. A Munkaügyi Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, majd a Szociális és Munkaügyi Minisztérium humánpolitikai vezetőjeként sokrétű feladatai voltak. Részt vett a modern közigazgatási kultúra hazai modelljének kidolgozásában, a munkaerő-forrás hatékony, feladatalapú foglalkoztatását célzó programok kimunkálásában, a minőségértékelési- és tréningrendszerek alakításában. Széleskörű nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezett, szoros szakmai kapcsolatokat ápolt az angliai társminisztériummal, Kanadában, Japánban, Németországban, és több más európai országban tanulmányozta a közigazgatás humánpolitikáját.
Tapasztalatát, tudását nem csak a mindennapokban hasznosította, különös figyelmet fordított a közigazgatásban dolgozók következő nemzedékének képzésére, közreműködött a magyarországi egyetemek és főiskolák személyügyi szakképzési rendszerének kiépítésében. Tudományos munkássága révén több mint 10 szakkönyv és 60 szakcikk, tanulmány szerzője vagy társszerzője volt, amelyek ma is a humánpolitikai felsőoktatás részét képezik. 1990-től rendszeresen tartott előadásokat szervezési-vezetési ismeretekről, nevéhez fűződik az integrált személyügyi szakképzések rendszerének kiépítése, illetve e tevékenység irányítása, állami elismertetése, az OKJ-ban történő megjelenítése. 1995-től aktívan kivette részét az oktatásból, többek között tanított a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán, a Zsigmond Király Főiskolán, a BKÁÉ Államigazgatási Főiskolai Karán, a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Karán címzetes docensként, a DOTE Nyíregyházi Főiskolai Karán, majd a Pécsi Tudományegyetemen, a Magyar Közigazgatási Intézet minősített oktatója volt.
Két alkalommal Munkaügyért Díjban, és kiemelkedő munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje elismerésben részesült.
Szakmai hitvallását saját szavaival idézzük fel: "A polgári demokratikus állam szolgáltató típusú közigazgatásának nemcsak a kor kihívásainak megfelelő szervezetekre van szüksége, hanem kreatív gondolkodású, az ismereteit folyamatosan megújító személyi állományra is."
Lévai Zoltán emlékét becsületes, tisztességes, legjobb képességeink szerint végzett munkánkkal őrizzük meg.